Századok – 2021
2021 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Kármán Gábor: Johann Heinrich Bisterfeld és az erdélyi külpolitika, 1638–1643
JOHANN HEINRICH BISTERFELD ÉS AZ ERDÉLYI KÜLPOLITIKA, 1638-1643 Aligha tévedünk, ha ennek a programnak részeként tekintünk arra a szerepre, amelyet Bisterfeld az erdélyi külpolitikában betöltött. Noha Meerbott retorikájához képest Bisterfeld leveleiben ritkán lapozunk rá az Antikrisztus és az ellene folytatott harc emlegetésére aktuálpolitikai fejlemények ismertetésekor, erre is akad azért példa, ami nem is csoda, hiszen a német tudósra nagy hatással volt mesterének kísérlete a ramista alapú enciklopédikus gondolkodás és a millenárisra gondolatrendszer összebékítésére. Maga is részt vett Alsted Diatrib éjének kidolgozásában.172 Minden adott volt tehát ahhoz, hogy személyes kötelességének érezze: a maga eszközeivel járuljon hozzá az Antikrisztus erői elleni küzdelemhez és segítse meg a szorongattatott német birodalmi protestánsok ügyét. 1629-ben, még Herbornban, több disputáció is zajlott a felügyelete alatt, amely az ellenálláshoz való jog kérdését járta körül.173 Figyelemre méltó, hogy amikor szembesült a francia tárgyalófelek vonakodásával a vallásügynek a szövetségi szerződésben való megemlítésével kapcsolatban, 1639-ben javasolta Salviusnak, hogy szövetkezzenek a fejedelemmel külön, csak a saját nevükben.174 Természetesnek tarthatjuk azt is, hogy nem örült a linzi béke megkötésének: hiába érte el I. Rákóczi György, hogy az okmány a magyarországi protestánsok vallásgyakorlatának szabadságát addig sosem látott alapossággal írja körül, a protestantizmust szélesebb körben megsegíteni kívánó professzor nem lehetett elégedett. A katolikus DAvaux-nak és a vesztfáliai béketárgyalásokon a Francia Koronát képviselő másik követnek, Abel Serviennek írott levelében persze nem hivatkozhatott az Antikrisztus elleni küzdelemre, de hangot adott azon félelmeinek, nem lesz-e ez a béke még nagyobb sérelmek melegágya.175 172 Kvacsala J.: Bisterfeld i. m. 452. Egy példa az aktuális politikai fejlemények üdvtörténeti keretben való értelmezésére: Bisterfeld levele Rákóczinak (Gyulafehérvár, 1645. jan. 7.). MHHD XXL 230. 173 Gerhard Menk: Restitutionen vor dem Restitutionsedikt. Kurtrier, Nassau und das Reich 1626- 1629. Jahrbücher für westdeutsche Landesgeschichte 5. (1979) 129. 102. jegyz. 174 Bisterfeld feljegyzése Salviusnak (1639 elején). RAE ^177 Salvius samling vol. 25. nr. 5/L Jel lemző, hogy végrendeletében kikötötte: amennyiben lánya „pápista vagy ariánus” férjet választana, a neki adott évjáradék kiszolgáltatását szüntessék be, és hasonlóképpen járjanak el a kedvezményezett más rokonokkal is, ha e felekezetek valamelyikéhez csatlakoznának. Zimmermann Ferenc: Bisterfeld végrendelete. Történelmi Tár [16.] (1893) 172-173. 175 Bisterfeld levele d’Avaux-nak és Serviennek (Fogaras, 1646. febr. 22.). Gergely S.: I. Rákóczi György II. i. m. 76. Feladatának sokrétű szent küldetésként való értelmezése nyilván fontos szerepet játszott abban, hogy Johann Heinrich Bisterfeld az 1640-es évek elején hosszas hezitálás után végül lemondott a nagy presztízsű egyetemen betölthető professzori állásról és az őt a református kapcsolati háló középpontjába helyező hitvesről. Noha ritkán, de volt lehetősége arra is, hogy nyíltan szavakba öntse, hogyan látja saját szerepét. A munkácsi szerződés létrejötte után 512
