Századok – 2021
2021 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Kármán Gábor: Johann Heinrich Bisterfeld és az erdélyi külpolitika, 1638–1643
KÁRMÁN GÁBOR rossz kapcsolatban volt Esterházy Miklós magyar nádorral, viszonyukat a kölcsönös, messzemenő bizalmatlanság, sőt nem túlzás azt állítani, a gyűlölködés jellemezte. Ennek egyik legjellemzőbb fennmaradt bizonyítéka a nádor egyik, 1640 februárjában írott levele, amelynek margójára a fejedelem minden második mondathoz szenvedélyes kommentárokat fűzött, jezsuita praktikákkal, a Fényes Porta ellene való bujtogatásával és más válogatott álnokságokkal vádolva meg Esterházyt. Ezt a megoldást feszültsége levezetésére az után találhatta ki, hogy hűséges magyarországi familiárisai szóvá tették: hiába van alkalmasint igaza, ha minden egyes esetben a nádor fejére olvassa összes bűnét, azzal semmiképpen nem lehet egy modus vivendit kialakítani, ami pedig a három részre szakadt ország szempontjából igencsak üdvös lenne.139 Ellenszenvét — amelyben fontos szerepet játszott, hogy a nádor 1631-ben megpróbálta megbuktatni és 1636-ban sem állt ki mellette Bethlen Istvánnal szemben — Esterházy is viszonozta: 1639-ben például kifejtette Csáky Istvánnak, hogy Rákóczit „ha én volnék az, aki nem vagyok, bizony megríkatnám csak az [háborús] készületiért is, de úgy látom, még inkább simogatjuk érette”.140 Ehhez képest a fejedelem kapcsolata a magyarországi katolikus egyházi elittel tulajdonképpen jónak mondható: Lippay György kancellárral folytatott levélváltása sokkal kevesebb feszültséggel volt terhelt, még ha Rákóczi nyilván nem is örült annak, hogy az egri püspök állandóan a harmincéves háború különböző frontjain bekövetkezett Habsburg-párti sikerekkel traktálta.141 310-311.; Kármán Gábor: A harmincéves háború Magyarországon mint vallásháború. In: Vallásháborúk és felekezeti konfliktusok Európában és a közeli térségekben az ókortól napjainkig. Szerk. Pósán László - Veszprémy László - Isaszegi János. Bp. 2020. 295-323. 139 Esterházy Miklós levele Rákóczinak (Sempte, 1640. febr. 25.). Beke Antal: Pázmány, Lippay és Eszterházy levelezése I. Rákóczy Györggyel. A gyula-fehérvári káptalani levéltárból. Történelmi Tár [5.] (1882) 307-309.; Chernél György levele Rákóczinak (Torda, 1638. jún. IL). MNL OL E 190 10. d. nr. 2252. 140 Esterházy levele Csáky Istvánnak (Szepes, 1639. szept. 13.). MNL OL Családi levéltárak P 72 Csáky család kassai levéltára 106. cs. 652. fasc. 133r. 141 1637 és 1640 Lippay Györgynek összesen húsz, Rákóczinak szóló levele maradt fenn: „írom kegyelmednek, mint igaz magyar igaz magyarnak..Lippay György veszprémi és egri püspök, esztergomi érsek levelei magyar arisztokratákhoz, nemesekhez (1625-1665). Szerk. Tusor Péter. (Collectanea sturiorum et textuum 1.) Bp. 2015. 18-67. 142 A svéd államtanács 1637. okt. 24[/ nov. 3]-ai ülésének jegyzőkönyve: SRP VII. 107. Mindenesetre a fejedelem elkötelezettsége a kálvinista felekezet és a protestáns ügy védelme iránt önmagában aligha motiválta volna őt arra, hogy 1637 késő nyarán követet indítson azokhoz a hatalmakhoz, akik az őt éppen a megelőző évben támogatásáról biztosító III. Ferdinánd ellen szövetkeztek. Heinrich Meerbott arra hivatkozott, hogy követségéről kizárólag a fejedelem, Alsted és „még egy teológus” tudott142 - ez pedig éles fénybe helyezi a Bethlen Gábor által Gyulafehérvárra hívott német professzorok politikusi tevékenységét, 503
