Századok – 2021
2021 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Kökényesi Zsolt: Az érvényesülés útján. Az Udvari Kamara magyar tisztségviselői a 18. században
KÖKÉNYESI ZSOLT Az Udvari Kamara alacsonyabb rangú hivatalnokai között is számos családi kapcsolatot azonosíthatunk, számukra, kisebb kapcsolati tőkéjük miatt, a hivatalon belüli szövetségek különösen értékesek lehettek. Csorba Ignác például 1760-ban Anton Halbiger kamarai fűtő özvegyét vette nőül, tanúja pedig hivatali főnöke, Ernst von Eysen alregisztrátor volt.207 Majd 1764-ben leányuk, Mária Anna keresztelőjénél hivatali felettesének, Ferdinand Ernst von Zahlheimbnek a felesége látta el a keresztszülő feladatát.208 Hasonló kapcsolatokat Nagy Ferenc esetében is azonosíthatunk, 1758-ban (tehát már kamarai alkalmazása előtt) esküvőjénél (egy süßenbrunni lányt vett feleségül, Rosalia Mittermayert) Csapó Mihály kancellista volt a tanúja, gyermekei születésénél pedig 1762-ben és 1764-ben is a korábban már említett Ernst von Eysen látta el a keresztapa feladatát.209 Nagyot szoros osztrák kapcsolatai is segíthették később abban, hogy az Udvari Kamara 1782. évi átszervezését követően nem a magyar hivatali szervezetben alkalmazták tovább, hanem a Cseh-Osztrák Udvari Kancelláriánál folytathatta pályafutását. A fenti példák alapján látszik, hogy nemcsak a patrónus-kliens kapcsolatok, hanem a családi, kiváltképp a házassági kapcsolatok is alapvető szerepet játszottak az egyes hivatalnoki pályaívek formálásában. 207 AMDStS Trauungsbuch Bd. 59. 389v. 208 AMDStS Taufbuch Bd. 85. 158r. 209 Uo. Bd. 84. 339r.; Bd. 85. 133v. ( https://bit.ly/3i9CKxa , letöltés 2020. dec. 13.) 210 Gróf Pálffy Miklós főkanczellár emlékirata Magyarország kormányzásáról. Adalék Mária-Terézia korának történetéhez. Kiadta Marczali Henrik. Bp. 1884. 10. 211 ZacharJózsef: Habsburg-uralom, állandó hadsereg és magyarság 1683-1792. Bp. 2004. 265. Összegzés „Felséged már eddig is sokat tett a hazáért, a magyart minden hivatalban egyenlővé tette többi alattvalójával”,210 írja Pálffy Miklós kancellár jól ismert emlékiratában az 1750-es évek végén. Ha minden hivatalra nézve túlzó is ez az állítás, az Udvari Kamarára - végigkövetve a natio Hungarica tagjainak érvényesülési lehetőségeit — helytállónak tűnik. Bécs legfontosabb gazdasági-pénzügyi kormányszervénél lassú, de látványos folyamat volt a magyar tisztségviselők fokról fokra történő integrációja. 1709-től a magyar ügyek referenseinek pozícióját folyamatosan magyar nemesek töltötték be, majd Mária Terézia uralkodása alatt a hivatalban jelentősen növekedett a magyar tisztségviselők, köztük a főnemesek aránya, egészen addig, hogy 1774-től az alelnöki címet is a magyarok viselték egészen 1782-ig, az Udvari Kamara önállóságának megszüntetéséig. Az 1774. év pedig egy másik bécsi kormányszerv szempontjából is jelentős, ugyanis az Udvari Haditanácsnál (Hofkriegsrat) ekkor kapott Hadik András (1710-1790) elnöki kinevezést, amely pozíciót elsőként viselhette a magyar rendek tagjai közül.211 433
