Századok – 2021
2021 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Kökényesi Zsolt: Az érvényesülés útján. Az Udvari Kamara magyar tisztségviselői a 18. században
KL ÉRVÉNYESÜLÉS ÚTJÁN és a kormányzattörténet szempontjából is jelentőséggel bír PálfFy Károly 1774. évi kamarai alelnöki kinevezése. PálfFyt tizenegy év hivatali szolgálat után nevezte ki Mária Terézia alelnöknek, aki a magyar főrendek közül elsőként nyerte el ezt a méltóságot a 18. században.169 PálfFy utóda négy évvel később Batthyány József György lett, aki csupán fél évet szolgált előtte a kormányszervnél tanácsosként, hivatali felvétele mögött nyilvánvalóan az alelnöki pozícióra való utódkeresést feltételezhetjük.170 Batthyány az alelnöki pozíciót az Udvari Kamara 1782. évi felszámolásáig megtartotta, de fontos megjegyezni, hogy a kormányszerv 1797 évi helyreállítását követően is az egyik alelnöki posztot (ekkortól két-három állt rendelkezésre) mindig magyar főnemes töltötte be, egészen 1844-ig.171 169 Pálffy fizetése 6000 forintot tett ki. Uo. 1774. máj. 17. (Fasc. 5.) 170 Uo. 1778. máj. 22. (Fasc. 6.) 171 A hivatal újraindulásakor gróf Révay Péter (?—1800), halála után gróf Koháry Ferenc (1767- 1826), 1811-től gróf Aim ásy Ignác (1751-1840), 1817-től (egy darabig Aim ásyval párhuzamosan) gróf Nádasdy Mihály (1775-1854), 1823-tól (egy ideig Nádasdyval párhuzamosan) gróf Zichy Károly (1779-1834), végül 1832-től gróf Szécsen Miklós (1782-1871) viselte a kamarai alelnöki pozíciót. 172 Fazekas L: A Magyar Udvari Kancellária és hivatalnokai i. m. 1144-1154. 173 ÖStA FHKA AHK HFÖ 1753. ápr. 27. (Kt. 2895.) 174 Fallenbüchl Z.\ A Magyar Kamara tisztviselői a XVIII. században i. m. 294-296. A magyar tanácsosok és titkárok számára az Udvari Kamara jellemzően remek „ugródeszkát” jelentett a későbbi magasabb méltóságok felé. A tisztségviselők a kormányszervnél hivatali gyakorlatra és bécsi kapcsolatokra tettek szert, ami segítette későbbi karrierjüket. A tereziánus kor 18 tanácsosa és titkára közül a kamarai szolgálat után a legtöbben a Magyar Udvari Kancelláriánál folytatták hivatali pályafutásukat: hatan (Batthyány Tódor, Fekete György, felsőbüki Nagy József, Neuhold János, Ürményi József, Zichy Károly) mint tanácsosok és Pálffy Károly mint alkancellár (1787-től kancellár), de karrierje későbbi fázisában Esterházy Ferenc, Majláth József és Végh Péter is a kancelláriához került.172 A magyar tanácsosok számára ez nem jelenthetett éles karrierváltást, ugyanis a két kormányszerv között, a közös ügyek intézése érdekében szoros kapcsolat állt fenn. Pálffy János ugyan nem a kancelláriánál folytatta karrierjét, de felvételi iratához Mária Terézia saját kézzel írta oda, hogy felsőbüki Nagy Istvánnal együtt minden pénteken vagy szombaton a kancelláriánál dolgozzon.173 A Magyar Udvari Kamara irányába erről a szintről sokkal kisebb volt a mobilitás, hasonló poszt elfoglalása egyfajta visszalépésnek számított volna. Csupán Festetics Pál és Vajay László folytatta a pályáját a pozsonyi kamaránál, de mindkettőjük magasabb beosztásban: Festetics alelnökként, Vajay pedig tanácsosként (az Udvari Kamaránál csak címzetes tanácsosi címmel rendelkezett).174 A többi tanácsos és titkár karrierje változatos képet mutat, Niczky és Végh jogi-politikai irányban tudott továbblépni, Niczky személynöki ítélőmester (1754—1762), Végh koronaügyész 426
