Századok – 2021
2021 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Kökényesi Zsolt: Az érvényesülés útján. Az Udvari Kamara magyar tisztségviselői a 18. században
KÖKÉNYESI ZSOLT szemben. Dietrichstein szerint ugyanez igaz volt Koller Jánosra is, aki ráadásul még kevés szolgálati évvel és tapasztalattal is rendelkezett, továbbá „Rá ugyanakkor nem lehetséges ajánlást tenni, mivel ő a magyar kamaraelnök teremtménye és teljesen neki van alávetve”.106 A felterjesztés írója szerint Koller felvétele igen károsan hatna a kamarai munkára és a szükséges reformintézkedésekre, ugyanis „Az nem történhetne meg, ha az ő véleményének felülvizsgálója és a referens az elnök kliense lenne, sokkal inkább azon kellene aggódni, hogy minden ügynél, azok alátámasztására belső híreket szolgáltatna ki.”107 Dietrichstein szerint az uralkodói kincstár három év alatt több mint 300 ezer forint bevételtől esett volna el, ha mindenben a Magyar Kamarára hallgat, és bizonyos döntéseit, kimutatásait nem bírálja felül. Állítása alátámasztására egy tételes kimutatást is csatolt, amely egyenként tartalmazza a vitatott ügyeket.108 Ezen kényes feladatok elvégzése érdekében a kamaraelnök különösen fontosnak tartotta, hogy a magyar ügyek referense a hű alattvaló „tulajdonságaival” rendelkezzen és annak megfelelően is járjon el, így a kiválasztásnál ügyelni kellett arra, hogy a kinevezett tisztségviselő ne álljon függőségben se a Magyar Kamarával, se a Magyar Királyság mágnásaival. Érdekes látni a folyamatot: míg 1709-ben még a magyar rendek „kényszerítették” ki egy magyar nemes hivatali felvételét, addig három és fél évtizeddel később a kamaraelnök érvel a magyar kamarai tanácsosi pozíció jelentősége mellett. 106 „Auf Selben dannoch kein Antrag gemacht werden könnte, weihen er eint Creatur des Hungarischen Cammer Praesidentens, und ihme völlig zugestanden ist.” ÖStA HHStA KA AKA Kt. 16. Konv. 10. 107 „Dises dörffte nicht geschehen, wann der Revisor deren Guetsachten, und Referent ein Client des Praesidenten wäre, villmehr hätte man zu besorgen, daß von allen Vorfallenheiten, zu deren Unterbauung, Inern Nachricht geben werden dörffte.” ÖStA HHStA KA AKA Kt. 16. Konv. 10. 108 ÖStA HHStA KA AKA Kt. 16. Konv. 10. 109 Nagy János: Idősebb Brunszvik Antal közéleti karrierjének vázlata. Századok 153. (2019) 1101-1122. Ezt követően hasonlítja össze Dietrichstein a két legalkalmasabbnak tartott jelöltet, Brunszvik Antalt és felsőbüki Nagy Istvánt. Érdemes a kamaraelnök érvelését részleteiben végigkövetni: szerinte mindketten „mind a jog elméletében, mind gyakorlatában jól megalapozottak”, jó „stílussal” és német nyelvtudással rendelkeznek, valamint a Magyar Királyságban tekintéllyel bíró nemesek, akik nem állnak senkivel sem szoros függőségi viszonyban. Fekete György véleménye szerint is mindketten kiválóan alkalmasak a pozíció betöltésére és a kapcsolódó feladatok elvégzésére.109 De mivel csupán egyiküket vehetik fel, ezért felsőbüki Nagyot tartják alkalmasabbnak, amit Dietrichstein előterjesztése hét pontba szedve mutat be: 1.) Míg Brunszvik „újnemesnek” számít, addig felsőbüki Nagy családja már sokat bizonyított és komoly tekintéllyel rendelkezik. 2.) Felsőbüki Nagy (korábban idézett) nagybátyja mint alnádor az 1723. évi országgyűlésen (az elhunyt személynököt helyettesítve) sokat tett a Pragmatica 415
