Századok – 2021
2021 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Kökényesi Zsolt: Az érvényesülés útján. Az Udvari Kamara magyar tisztségviselői a 18. században
KL ÉRVÉNYESÜLÉS ÚTJÁN ügyosztály milyen fontossággal bír, nemcsak a gazdaság miatt, hanem leginkább a folyamatosan felmerülő fiskális, valamint jogi viták miatt is, az ügyosztály munkája jelenleg igen megnövekedett, ugyanis a só-ügyek az utóbbi időben a korábbiakhoz képest megsokasodtak.”21 Mária Terézia 1745-ben rendelte el először az Udvari Kamara reformját, ami a natio Hungarica tagjainak hivatalon belüli pozícióit erősítette.22 A magyar tanácsosok számának növekedésével párhuzamosan az Udvari Kamarán belül egyre nagyobb arányban foglalkoztak a Magyar Királyságból származó tisztségviselők a pátriájukhoz kapcsolódó gazdasági ügyekkel. Történt mindez annak ellenére, hogy Mária Terézia szentesítette az 1741. évi országgyűlés 14. törvénycikkét, amely nem csupán azt mondta ki, hogy a Magyar Kamara független az Udvari Kamarától, hanem a magyar só- és bányaügy kamarai igazgatását is az előbbi hivatalhoz utalta.23 Ez ugyan nem valósult meg, azonban gróf Grassalkovich Antal (1694-1771) 1748. évi megválasztásától és a szimbolikus jelentőséggel bíró „udvari kamarai” rang elnyerésétől kezdve a Magyar Kamara a korábbi évszázadokhoz képest sokkal nagyobb önállóságot élvezett.24 Az erdélyi ügyekben az Udvari Kamara befolyása továbbra is erős maradt. Jól tükrözi ezt az 1759-ben József főherceg oktatására és kormányzásra való felkészítésére kijelölt neves tanácsadók személye: míg a magyar kamarai ügyekről Koller János magyar kamarai tanácsos beszélt, addig az erdélyiről báró Franz Christoph von Schmidlin udvari kamarai tanácsos, bányaügyi biztos és François Joseph Toussaint (1689-1762), Lotaringiai Ferenc bizalmasa és pénzügyi tanácsadója, a Bánát gazdasági igazgatásáról pedig báró Ignaz von Kempfen udvari kamarai tanácsos adott felvilágosítást.25 Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy 1762 után az erdélyi ügyek intézésében is megnőtt a magyarok befolyása, az 1760-as években például Schmidlin mellett 21 „Es ist bekhant, von was wichtigkheit des Hungarische Departement nicht nur wegen des Oeco nomici, sondern Haubtsächlichen wegen deren bey disen immerhin vorfallenden Fiscalitaeten, nec non controversiarum Juris seyn, dessen Arbeiten dermahlen nun Villes vermehret worden, weihen zu denen Vorherigen, das Salz-wesen seith Kurzer Zeit zugewachsen ist.” OStA Haus-, Hof- und Staatsarchiv (a továbbiakban: HHStA), Kabinettsarchiv (a továbbiakban: KA), Alte Kabinettsakten (a továbbiakban: AKA) Kt. 16. Konv. 10. 22 A reform kontextusához lásd Barbara, Stollberg-Rilinger: Maria Theresia. Die Kaiserin in ihrer Zeit. Eine Biographie. München 2017. 189-192. 23 Corpus juris Hungarici. Magyar törvénytár 1000-1895. 1740-1835. évi törvényczikkek. I-XXI. Szerk. Márkus Dezső. Ford. Csiky Kálmán. Bp. 1901. VII. 29. 24 Nagy I.: A Magyar Kamara 1686-1848 i. m. 171. 25 ÖStA HHStA Hausarchiv, Familienakten Kt. 54. 176-187. Kempfen (Kempf) részletes referátumát, később, 1768-ban II. József utazásakor is fel tudták használni: Kulcsár Krisztina: II. József utazásai Magyarországon, Erdélyben, Szlavóniában és aTemesi Bánságban 1768-1773. (Doktori mestermunkák) Bp. 2004. 69-70. 400
