Századok – 2021
2021 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Kökényesi Zsolt: Az érvényesülés útján. Az Udvari Kamara magyar tisztségviselői a 18. században
Kökényesi Zsolt KL ÉRVÉNYESÜLÉS ÚTJÁN Az Udvari Kamara magyar tisztségviselői a 18. században* Az 1527-ben, I. Ferdinánd által életre hívott bécsi Udvari Kamara (Hofkammer) a kora újkor évszázadaiban (sőt egészen 1848-ig) a Habsburg Monarchia legfontosabb pénzügyi és gazdasági hivatala volt.1 A kormányszerv elsődleges célja az államkonglomerátum kiadásainak és bevételeinek központi koordinálása és felügyelete volt, ami szükségszerűen számos ponton sértette a Habsburg uralom alatt álló országok és tartományok rendjeinek kiváltságait és érdekeit. Az Udvari Kamara hatásköre, területi illetékessége a rendi és a centrális hatalom közötti erőviszonyoknak, a kül- és belpolitikai körülményeknek megfelelően folyamatosan változott. A Magyar Királyság központi pénzügyigazgatási intézménye az 1528-ban Budán alapított, de 1529-től Pozsonyban székelő Magyar Kamara (1748-tól Magyar Udvari Kamara) volt, amely (rövidebb megszakításokkal, mint, amit I. Lipót 1696. évi rendelete eredményezett) hivatalosan a császárvárosi Udvari Kamarától független intézménynek számított.2 A Magyar Kamara függetlensége azonban az országgyűlésen törvénybe iktatott garanciák (mint az 1608. évi koronázás előtti 5., az 1622. évi 18. vagy az 1647. évi 146. te.)3 ellenére is többnyire viszonylagos volt, és az Udvari Kamara a Magyar Kamara felettes- és felügyelő szerveként működött. A Magyar Királyság pénzügyeivel azonban az Udvari Kamara nem csupán de facto, 1 Thomas Fellner - Heinrich Kretschmayr: Österreichische Zentralverwaltung. I. Abteilung. Von Maximilian I. bis zur Vereinigung der Österreichischen und Böhmischen Hofkanzlei (1749). I —III. Wien 1907. I. 68-138. Legújabban Peter Rauscher: Die Hofkammer im 16. Jahrhundert. In: Verwaltungsgeschichte der Habsburgermonarchie in der Frühen Neuzeit. Hrsg. Michael Hochedlinger — Petr Mata - Thomas Winkelbauer. (MIÖG Ergänzungsband 62.) I-II. Wien 2019. II. 825-833.; Mark Hengerer: Die Hofkammer im 17. Jahrhundert. In: Uo. II. 834—847.; P G. M. Dickson — Peter Rauscher: Die Hofkammer im 18. Jahrhundert. In: Uo. II. 848-855. 2 A Magyar Kamara működéséhez lásd Kenyeres István: A Magyar és a Szepesi Kamara bevételei és kiadásai a XVII. században. Fons 24. (2017) 3-67.; Theodor Mayer: Das Verhältnis der Hofkammer zur ungarischen Kammer bis zur Regierung Maria Theresias. Mitteilungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung. IX. (1915) Ergänzungsband. Innsbruck 178-395.; Nagy István: A magyar kamara és a királyi pénzügyigazgatás fejlődése Mohács után 1528-1686. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 11.) Bp. 2015. 3 Corpus juris Hungarici. Magyar törvénytár. 1000-1895. 1608-1657. évi törvényezikkek. Szerk. Márkus Dezső. Ford. Kolosvári Sándor - Óvári Kelemen. I-XXL Bp. 1900. V. 13., 195., 511. A tanulmány elkészítéséhez szükséges bécsi kutatásokat a Tempus Közalapítvány Collegium Hungaricum (2019. októberi) ösztöndíja támogatta. A dolgozat létrejöttét az NKFIH PD 132018-as számú projektje tette lehetővé. Itt szeretném megköszönni Oross Andrásnak a bécsi levéltári kutatások során nyújtott segítségét és tanácsait, valamint Fazekas Istvánnak a tanulmány véleményezését és a számos hasznos kritikai észrevételt. 395 SZÁZADOK 155. (2021) 2. SZÁM
