Századok – 2021

2021 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Haraszti Szabó Péter: A magyar káptalanok vezető méltóságainak peregrinációja a Zsigmond-korban

HARASZTI SZABÓ PÉTER esztergomi és mind a hét kalocsai érsekre igaz). Nagy volt a számuk Egerben, Erdélyben és Pécsett, míg kifejezetten kevesen voltak Bosznia, Csanád, Győr, Nyitra és Vác főpapi székeiben (csupán egy-egy fő). Győrrel kapcsolatban azon­ban ki kell emelni azt is, hogy az egyetlen tanult főpap a teljes létszám felét jelen­ti, akinek méltóságviselési ideje ráadásul nagyjából a vizsgált korszak feléig tar­tott. A főpapi kar majd’ minden második tagjának voltak egyetemi tapasztalatai, ugyanis az 58 ekkoriban működő főpásztor közül 27 tanult egyetemen (46%)62 . Esztergomban,63 Egerben, Pécsett,64 Vácott, Váradon65 és Veszprémben66 , továbbá 62 Vö. Haraszti Szabó P: Az egyetem befolyása i. m. 84-85. 63 Temesvári Miklós feltehetően annak köszönhette esztergomi éneklőkanonokságát, hogy együtt ta­nult Bécsben Pálóci György érsekkel. Közös tanulmányi idejük ugyan csak néhány évig tartott (1411- 1412 között, talán kicsivel tovább), de Temesvári az után szerezte javadalmát, hogy 1422-ben távozott Bécsből, s amikor egy évvel később Pálóci lett az esztergomi érsek. Pálóci 1409-ben iratkozott be Bécs­ben, 1411-ben lett baccalaureus artium és 1412-ben iratkozott be a jogi fakultásra. Az ott eltöltött idő hosszát nem ismerjük. AFA I 358., 365., 366., 375.; MWRF I. 11. Temesvári 1411-ben iratkozott be. MUW I. 88. Mindebben nyilvánvalóan közrejátszott az is, hogy Temesvári kánonjogi doktorként tért haza. (A címet 1422-ben szerezte meg.) MWRF I. 21., 26., 28. Pálóci 1423. szeptemberében lett esz­tergomi érsek, a pápa egy hónappal később erősítette meg, Temesvári Miklóst pedig 1424-ben említik először éneklőkanonokként, noha előtte hosszú éveken keresztül nem szólnak a méltóság betöltőjéről. EngelP: Magyarország világi archontológiája i. m. I. 64. Vö. C. Tóth N.: Az esztergomi i. m. 56. 64 Az egyik Prágában tanult diák feltehetően Pécsett kovácsolt előnyt egyetemi kapcsolataiból. Az azo­nosság kérdése vitatható, de ha az 1385-ben Prágában tanult Szerémi István azonos az ugyanilyen nevű későbbi pécsi éneklőkanonokkal, akkor karrierjét a vele egy időben tanult Uski János nagyprépost (1402-1427) egyengethette. LDPP I. 231., 232; Haraszti Szabó P — Kelényi B. — Szögi L.: Magyaror­szági i. m. 67. (189. sz.). Szerémi István hosszasan pereskedett 1403-1405 körül az aszúági főespe­­rességért - amelyet még Nápolyi Lászlótól, annak káplánjaként kapott -, úgy tűnik, hiába. Ebben az időben végig Tamás fia Péter a főesperes. Helyette 1405-ben bácsi prépostságot nyert, és Nápolyi László még ebben az évben is azért folyamodott a Szentszékhez, hogy Istvánt a váci püspökségre emel­je. Ehelyett nyerhette pécsi éneklőkanonokságát. Nápolyi László híveként feltehetően ő is azok közé tartozott, akik amnesztiában részesültek az 1403. évi Zsigmond-ellenes felkelés után, és egy másik prágai diákhoz, Makrai Benedekhez hasonlóan sikerült szép karriert befutnia. Fedeles T: A pécsi i. m. 450., 451.; C. Tóth N: A székes i. m. 22. 65 Váradon Váradi Kelemen fia Lukács éneklőkanonok tanulmányait lehet megemlíteni ezzel kapcso­latban. O 1388-ban iratkozott be a bécsi egyetemre, akkor, amikor későbbi prépostja, Vetési Tamás szintén itt tanult. Lucas Clementis de Waradino: 1388. okt. 13. MUW I. 28.; Thomas de Wetiss: 1387. ápr. 14. 1389-ben lett baccalaureus artium. MUW I. 24.; AFA I. 4L, 47. Ilyen közvetlen ösz­­szeköttetést Vetési és Budai János váradi őrkanonok között ugyan nem lehet kimutatni, de Budainak Váradon egyelőre nem ismertek közvetlen kapcsolatai, amik javadalmába segíthették volna. Talán Ve­tési prépost támogathatta előmenetelét. 66 A veszprémi székeskáptalanban Novai Péter tisztségviselése említhető meg. Novai feltehetően a püs­pökök prediális faivárói származott, tehát kapcsolata a káptalannal régebbre nyúlhat vissza, de csupán ez aligha tette volna alkalmassá arra, hogy az olvasói méltóságot megszerezze. Egyetemi tanulmányai már annál inkább, valamint feltehetően együtt tanult Bécsben Rozgonyi Simon püspökkel, akinek püs­pöksége alatt lett belőle lector. Novai 1416-ban pauperként iratkozott be. SchraufK: Magyarországi tanulóki. m. 44. Rozgonyi 1412-ben iratkozott át Krakkóból Bécsbe, ahol 1413-ban a jogi fakultás­ra is bekerült. MUW I. 94.; MWRF I. 12. További tanulmányairól nem tudunk. Novai nemcsak fő­papjával, de a későbbi éneklőkanonokkal, Fehérvári Péterrel is együtt tanulhatott, akinek alkalmasint ő lehetett a támogatója a káptalanban. Uo. 120.; 1416-ban magisterként felvették a jogi karra is. MWRF I. 17. Olvasókanonokságát egyébként legalább egy évtizedig bírta, 1430-tól 1439-ig mutatható 385

Next

/
Oldalképek
Tartalom