Századok – 2021
2021 / 2. szám - VIDÉKI TÁRSADALOM ÉS PERCEPCIÓI A 18-20. SZÁZADBAN - Szulovszky János: A magyarországi városok életvilága a foglalkozások tükrében 1892-ben
SZULOVSZKY JÁNOS különböző kereskedések jelenléte terén pedig a csak a teljes értékű középvárosok szintjétől kezdve jobbak a mutatói. Noha a Dunántúl és a Felföld minden összemérhető szinten (az Alföld a teljes értékű megyeszékhelyek között nincs képviselve) lényegesen alacsonyabb városi átlagnépességgel rendelkezett, ennek dacára több téren is jobb mutatókkal bírt. Például az iparok kapcsán a Dunántúl a részleges középvárosok szintjén az Alföldhöz képest mintegy egyharmadnyi átlagos lélekszámmal is megelőzte. (E szinten egyébként a Felföld is lekörözte az Alföldet.) A Dunántúlnak jobb mutatói voltak továbbá a kisvárosok, a teljes értékű középvárosok, a részleges megyeszékhely-szintű városok és a részleges fejlett megyeszékhelyek szintjén is. E jelenség egyik okaként minden bizonnyal a külterületi népesség nevezhető meg. Alapvetően ugyanis a nagy határú, kiterjedt tanyavilággal rendelkező alföldi városokra volt jellemző az, hogy a népességüknek csupán valamely hányada élt a tulajdonképpeni városfalakon belül, a többiek pedig a város határában, az általuk művelt földterületen, gyakorlatilag a gazdaságuk központjában épített házukban laktak. Sajnos az 1891. évi népszámlálás nem közli a külterületi népesség számát, így e dolgozatban nem tudjuk ezt számszerűsítve figyelembe venni. A későbbi népszámlálások tanúsága szerint a külterületi népesség a település kapcsán összeírt lélekszámnak olykor a felét is elérhette.26 26 A külterületi népesség problémájáról a két világ világháború közötti adatok alapján lásd Gesztelyi-Nagy László: Magyar tanya. Kecskemét 1927.; Uő: A tanyavilág élete. Kecskemét 1930.; Karín Károly: A magyar Alföld. Gazdaságpolitikai tanulmány. Bp. 1927. 159-209.; Bán Gergely Károly: Város, hierarchia, pozíció. A két világháború közötti Magyarország városhierarchiakutatásának módszertani keretei. In: Területi-társadalmi törésvonalak és a boldogulás útjai i. m. 95-118. 27 Az elemzés forrásául szolgáló kiadvány (Jekelfalussy J.: Magyarország iparosainak és kereskedőinek czím- és lakjegyzéke i. m.) címtár jellege folytán nem ad tájékoztatást sem az alkalmazottak számáról, sem az összetételéről, adatai alapján csupán üzemszintű statisztika állítható össze. így tehát nem az összes ipari vagy kereskedelmi foglalkozású, hanem csak az önálló iparos és kereskedő egzisztenciák adatait tudjuk összehasonlítani. Az, hogy hányféle ipar vagy kereskedés található egy településen vagy térségben, csupán a lényeges vetületek egyike. Nem tájékoztat arról a lényeges körülményről, hogy egységnyi népességre mennyi ipar űző27 jutott. Ennek nagytáji adatai lényegesen árnyalják a képet. (1. táblázat) 331
