Századok – 2021
2021 / 2. szám - VIDÉKI TÁRSADALOM ÉS PERCEPCIÓI A 18-20. SZÁZADBAN - Tompa László: A szerződéses jobbágyság rendszerének regionális mintázatai. Hat vármegye gyakorlatának összehasonlítása
TOMPA LÁSZLÓ A táblázatot áttekintve a leginkább szembetűnő szélsőségek a következők: 1. A szerződéses viszonyban álló településeken kiugróan magas, csaknem a teljességet közelítő a szabadmenetelű jobbágyok aránya. 2. Mind a vármegyei összesített, mind pedig az ebből kiválogatott contractualista adatsorban relatív többséget képeznek a magánföldesúri birtoklású falvak (melyeknek arányát még jobban megnövelné, ha azokat a vegyes birtoklású településeket is idevennénk, amelyeken több arisztokrata nagybirtokos osztozott meg). Az első megfigyelés magyarázata önmagát kínálja: a jobbágyi lakosság számos alkalommal kötötte össze Fejér vármegyében is a szerződéses adózási viszonyát a szabad elmenetel jogával. Különösen jól látható ez a teljesen német lakosságú településeken: Balinka és Gut (gróf Esterházy Gábor), Kozma és Szár (gróf Esterházy Miklós örökösei), Kuti (gróf Zichy Jánosné), illetve Nadap (gróf Cziráky György) esetében.25 Az ide települt idegen elemek egyértelműen szabadmenetelűek voltak. Tanulságos Etyek esete, ahol a Pázmándy család birtokában lévő településen a contractualista németek és az usussal szolgáló magyarok aránya pontosan megegyezik a szabadmenetelű és örökös jobbágyok arányával. 25 Ez utóbbi falunál olvashatjuk a következőket: „Am 9ten: Kein onde stelle haben wir nicht und Sint frey Von der Leybeygenschaft.” - MNL OL C 59 Nadap úrbéri kérdőpontokra adott válaszai 3. p. 26 Az úrbéres birtokviszonyok i. m. 31. A magánföldesúri birtoklás általános elterjedése a contractualista községekben nem meglepő, a vármegyei átlagnak megfeleltethető. Fejér a viszonylag erőteljesebben elpusztult vármegyék közé tartozott, ahol a kisbirtokiás arányának szükségszerűen alul kellett maradnia a középbirtokkal,26 illetve a nagy, arisztokraták kezén lévő uradalmak súlyával szemben, melyeknek az Esterházyak tatagesztesi, a Batthyányak bicske-mányi és a Zichyek zichy új falui birtokait lehet a legmarkánsabb reprezentánsaként megjelölni. Az Alföld — délkeleti háromszög A vizsgálatba bevont három alföldi vármegye - Békés, Csongrád és Csanád - együttesen képeznek egy nagyobb csoportot, ugyanis területükön olyan csekély volt a települések száma, hogy érdemi kvantifikációt egy-egy megye kiválasztásával nem lehetett volna végezni. A századelőn jórészt műveletlenül heverő földeket a Habsburg-udvar a törökellenes harcok elülte után császári tisztviselőknek, katonáknak és aulikus magyar nemeseknek osztotta szét. Az újjáépülő vidék sajátos színezetet, jelleget kapott, melyet az alacsony településszám, a 275
