Századok – 2021
2021 / 2. szám - VIDÉKI TÁRSADALOM ÉS PERCEPCIÓI A 18-20. SZÁZADBAN - Tompa László: A szerződéses jobbágyság rendszerének regionális mintázatai. Hat vármegye gyakorlatának összehasonlítása
TOMPA LÁSZLÓ a jobbágyokat a részletes úrbéri tabella széljegyzeteiben rendszerint személyenként is conscribálták (L. Mig.y Haered. y Perpet. Obi. és hasonló jelzésekkel találkozhatunk). A modern szakirodalom többségében szintén ezeket a kategóriákat használja a feudális kori parasztság társadalomtörténetének tárgyalásakor. Az egyes megnevezések között hagyományosan bizonyos összefüggéseket is feltételeznek. Általános elgondolás például, hogy a szerződéses jobbágyi viszony, ha nem is teljesen egyenértékű, de nagyvonalakban megfeleltethető a szabadköltözéssel; hogy az usus után adózó jobbágyok többnyire örökösek, illetve, hogy a 18. század során betelepített németajkú és szláv elemek, melyek részint a soltészek működése, részint pedig telepítési szerződések révén kisebb-nagyobb időleges kiváltságokat élveztek, sokkal gyakrabban költözhettek szabadon, mint a régi, „tősgyökeres” lakosságot adó magyarok.5 5 Horváth Zita: Örökös és szabadmenetelű jobbágyok a 18. századi Magyarországon. Századok 143. (2009) 1063-1104.; Pálmány B.: Azurbarium előtt kötött földesúri szerződésekről i. m. 284-291. Vö. Barta. János: Magyarország mezőgazdaságának regenerálódása. In: Magyarország agrártörténete. Agrártörténeti tanulmányok. Szerk. Orosz István - Für Lajos - Romány Pál. Bp. 1996. 33-79. 6 Wellmann Imre: A parasztság sorsa Pest megyében kétszáz évvel ezelőtt, tulajdon vallomásaiknak tükrében. Bp. 1967. 7 A teljesség igénye nélkül: Papp Klára: Jobbágyi szolgáltatások a XVIII. századi Bihar megyében. Debrecen 1987.; Tóth Péter forrásközlései: A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai. Borsod vármegye, 1770. Miskolc 1991., illetve Sopron vármegyéhez: A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai Sopron vármegyében. I. Magyar és latin nyelvű vallomások (1767). Győr 1999., és Gömör vármegyéhez: A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai. Gömör vármegye 1771. Miskolc 2010. Lásd még Takács Péter — Udvardy István: Zemplén megyei jobbágy-vallomások az Úrbérrendezés korából I —III. Nyíregyháza 1995-1998., melyekhez bevezető és magyarázó tanulmányok is készültek. Horváth Zita: Paraszti vallomások Zalában I-II. Zalaegerszeg 2001-2006., illetve Az úrbérrendezés forrásai Bihar vármegyében I —III. Szerk. Bársony István - Papp Klára - Takács Péter. Debrecen 2003-2005. és az ehhez kapcsolódó tanulmánykötet: Bihar vármegye az úrbérrendezés idején. Szerk. ifj. Barta János - Papp Klára. Debrecen 2005. 8 Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában I. Dunántúl. Szerk. Felhő Ibolya. Bp. 1970. A fenti állításokat a kutatók elsősorban empirikus tapasztalatokra alapozták, helyi, általában vármegyei vagy járási szintű gyűjtéseket elemezve és az úrbéri kérdőpontok szövegeit mint al8. századból csaknem az egyetlen vonatkozó, egységes szempontrendszerű forrásanyagot felhasználva. Wellmann Imre Pest-Pilis- Solt vármegyét feldolgozó, tanulmánnyal egybefűzött forrásközlésétől6 kezdve egészen a legújabb időkig számos megyei anyag került a nagyközönség elé, részint puszta forráskiadványként, részint analitikus céllal.7 A páratlan forrástömeg regionális elemzése azonban még várat magára; ilyen jellege egyedül a Felhő Ibolya által szerkesztett áttekintésnek volt, amelyben a Dunántúl vármegyéit az úrbéri tabellák számszerűsített értékei alapján vizsgálták meg, írták le és vitték térképre a kutatók.8 265
