Századok – 2021
2021 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Vitári Zsolt: A magyarországi „Német Ifjúság” működésének kezdetei. Engedélyezés, legalizálás, állami kontroll
VITÁRI ZSOLT megragadott minden alkalmat arra, hogy - még saját ifjúsági szervezet híján - valamilyen jelentősebb esemény címén összecsődítse az ifjakat, figyelemfelkeltő módon mulatságokat, gyűléseket, meneteléseket tartson. A bécsi döntés után a sorfalat álló egyenruhás ifjú baj társak és lányok a rendezvények elengedhetetlen szereplőivé, díszleteivé váltak.4 4 Magyar Nemzeti Levéltár (a továbbiakban: MNL) Országos Levéltára (a továbbiakban: OL) Külügyminisztérium, Politikai Osztály iratai (a továbbiakban: K 63), 199. cs. K 63-1941-21/7. Másolat a 7289/1941. VIL res. B. M. számú iktatmányról. 1941. febr. 24. 5 MNL Baranya Megyei Levéltára (a továbbiakban: BaML), Baranya vármegye alispánjának iratai, Elnöki iratok (a továbbiakban IV. 410. a.), 53. d. 1940. Jelzet nélkül. A Baranyavári járás főszolgabírája Baranya vármegye alispánjának. Villány, 1940. okt. 11. 6 MNL BaML IV. 410. a. 53. d. 1940. 37/1941. Fröschl József újpetrei Volksbund-tag kijelentése a Római Katolikus Olvasókörben. A Baranyavári járás főszolgabírája Baranya vármegye főispánjának. Villány, 1941. febr. 4. A rendezvényeken tartott mozgósító beszédek is jelentősen megváltoztak, amennyiben az alakuló üléseken és az egyéb rendezvényeken használt retorika már figyelembe vette az adott település viszonyait. A főleg németek lakta településeken erőteljesebb volt a fellépés, a vegyes lakosságú falvakban inkább mérsékelt, visszafogott a hangvétel. Míg korábban minden egyes helyi csoport megalakulásánál a népiség, a hazafiság és az ifjúság jelentette a három alapvető retorikai panelt, addig ezután egyre inkább maga Hitler - úgy is, mint a magyarországi németség vezére -, a neki járó hála, a háborús sikerek stb. kerültek a beszédek középpontjába.5 A szónokok persze soha nem felejtették el hangsúlyozni, hogy Hitlernek köszönhetően valósultak meg a revíziós törekvések s tért vissza Erdély. Egyértelműen érzékelhető volt azonban, hogy a tömegpszichológiai ismeretek birtokában a negatív jelenségeket tematizáló mozgósítás került középpontba. Összességében ellenségesebb és követelőzőbb lett a hangnem, gúnyolódó és kioktató a retorika az addigi magyar nemzetiségpolitikával szemben, s eltűnt a magyar kormány irányában korábban gyakran hangoztatott hála: „Kötelezni fogja a Volksbund a német községek intelligenciáját is, hogy vele tartson, vele érezzen, mert ellenkező esetben el lesznek csapva.”6 1940 vége felé új elemként megjelent a faji gondolat is, s a nagy német népközösséghez való tartozás mind gyakoribb hangoztatása. Egy-egy radikálisabb megnyilvánulásnál már nemcsak háttérbe szorult a magyar haza képe a németséghez tartozás érzése miatt, hanem Magyarországot gyalázó megnyilvánulásokra is sor került. Pilisszentivánon például a volksbundista ifjak az „Ungarnland ist ein Zigeunerland” (Magyarország cigány ország) szövegű dalt énekelték, ami miatt tanáraik nemzetgyalázásért fel is jelentették őket. A baranyai főispán helyzetértékelése szerint: „Az izgága fiatalság megfékezése egyelőre nagy nehézségekbe ütközik, mert a panaszok esetén mindent letagadnak és a terror hatása alatt álló lakosság tanúskodni általában 137
