Századok – 2021
2021 / 6. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Mitrovits Miklós: Tiltott kapcsolat. A magyar–lengyel ellenzéki együttműködés, 1976–1989 (Pócs Nándor)
TÖRTÉNETI IRODALOM amelyen belül érdekes lett volna Engländer pszichológiai kutatómunkájára is részletesebben kitérni, hiszen pályaválasztására - vezetéslélektani, majd a döntéselméleti kutatásaira - minden bizonnyal hatással volt, hogy 12-13 évesen a holokausztot, 21 évesen a letartóztatást élte át. A cionista mozgalomba bekapcsolódó fiatalok motivációinak megértéséhez közelebb vihet a politikai részvétel fogalma. Engländer és társai ugyanis politizáltak, kényszerűen illegálisan. A mozgalom színtere 1949 után nagyon megváltozott, álcázott tevékenység lett, konspirációt igényelt. A szereplők kapcsolatrendszerét a cionista csoportok egymáshoz, a zsidóság mozgalmon kívüli vezetőihez, a pártállamhoz, a Szovjetunióhoz, az 1948-ban megalakult Izraelhez, az ezután megnyílt budapesti követséghez, illetve az izraeli cionista pártokhoz fűződő viszonyai formálták. A későbbi kutatásokban egy további olvasata lehet a történetnek az is, hogy a szereplők hogyan használták a városi magán- és köztereket a találkozóik megszervezésére, a városon kívüli helyszíneket a táborozásaik lebonyolítására, az illegális határátlépésekre. A kötet historiográfiában betöltött helyét jobban érzékelhetné az olvasó a magyar és nemzetközi irodalomra való szélesebb hivatkozás által. Nemcsak a cionizmussal foglalkozó munkák, hanem a zsidóság holokauszt utáni történetével, az identitástörténetekkel, az állambiztonsági iratokkal, a koncepciós perekkel vagy az ifjúságtörténettel, szub- és ellenkultúrákkal foglalkozó kutatások is bevonhatóak lettek volna, hiszen a holokauszt utáni zsidóság- és zsidó identitáskutatásnak bőséges irodalma van (Győri Szabó Róbert, Karády Viktor, Stark Tamás, Kovács András, Kovács Éva, Vajda Júlia stb.). Maga a per értékelése, a hatalom szándékainak kibontása ugyan elszórtan megjelenik a kötetben, ám ezt hasznos lett volna egy helyre, jobban kiemelve, az ezeket alátámasztó érvekre felfűzve rögzíteni. Ennek hiányában az elemző részek csak felvillannak, a szerző nem mélyíti el a történetrétegeket, amelyek segítségével nemcsak Engländer élete került volna közelebb az olvasóhoz, hanem a zsidóság és a kommunista rendszer történetének egy változásoktól, belső ellentmondásoktól és személyes vívódásoktól nem mentes szakasza is. Összességében Novák Attila kötetében egy bonyolult - valószínűleg emiatt is mindeddig feltáratlan - történet szétszálazására vállalkozott. A cionizmushoz csatlakozó zsidó közösség 1950-es évekbeli helyzetéről, ennek politikai, állambiztonsági olvasatáról alapos képet kapunk, világossá válnak a politikai döntéshozatal mögötti főbb összefüggések, és megismerjük a titkosszolgálat „történetgyártási” gyakorlatát is. A fiatal cionisták koncepciós pere ismét pédázza, hogy a rövid Rákosi-korszakról szóló ismereteink hiánylistája hosszú, az események sokszempontú elemzéséről nem is beszélve. A perbe fogott cionista fiatalok történetének, személyes életútjának és identitáskeresésének további kutatásához Novák Attila kötete jó kiindulópontként szolgál. Hubák Heléna Mitrovits Miklós TILTOTT KAPCSOLAT A magyar—lengyel ellenzéki együttműködés, 1976-1989 Jaffa, Bp. 2020. 308 oldal Vajon Wadaw Felczak olvasta a Rozsdatemetőd. Könnyen lehet, bár a lengyel és a magyar ellenzéki mozgalmak szempontjából ennek nincs különösebb jelentősége. Ami az előzményeket illeti, annál inkább. Fejes Endre a Rozsdatemetó^w örökítette meg egy józsefvárosi munSZÁZADOK 155. (2021) 6. SZÁM 1344
