Századok – 2021

2021 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Vitári Zsolt: A magyarországi „Német Ifjúság” működésének kezdetei. Engedélyezés, legalizálás, állami kontroll

Vitári Zsolt A MAGYARORSZÁGI „NÉMET IFJÚSÁG” MŰKÖDÉSÉNEK KEZDETEI Engedélyezés, legalizálás, állami kontroll Az 1920 utáni Magyarország legnagyobb etnikai kisebbségévé előlépő német­séget érintette legérzékenyebben az ország etnikai homogenizációjának előse­gítését prioritásként kezelő régi-új magyarországi etnopolitika. Bleyer Jakab, a magyarországi németeket a húszas évek elején megszervező politikus valószínű­leg helyesen ismerte fel, hogy a csoport nélküli etnicitás korszakának leáldozott, és a németség csak akkor kerülheti el a további etnikai eróziót, ha megszervezi önmagát. Kiemelt jelentőséget tulajdonított annak, hogy a felnövekvő generá­ciók megtartsák németségüket, de a húszas években az iskolakérdés anomáli­ái, a Magyarországi Német Népművelődési Egyesület (a továbbiakban: MNNE) igen magas tagsági alsó korhatára (betöltött 24. életév), illetve a szervezet mű­ködésének adminisztratív akadályozása, a német egyetemi és főiskolai hallgatók egyesületének (Suevia) elhúzódó engedélyezési folyamata, valamint a Levente­szervezettel kialakult súrlódások egyértelművé tették Bleyer számára, hogy az ifjú korosztályokat igen nehezen lehet bevonni e csoportképző folyamatba. Az önálló német ifjúsági szervezet létrehozására az első lépéseket az 1930-as évek elején az MNNE-n belül létrejövő, informális Német Munkaközösségben teret nyerő és később a Volksbundot megalapító fiatalabb generáció tette meg. A majdnem egy évtizedes előkészítés ellenére azonban csak a megfelelő politikai konstelláció teremtette meg annak lehetőségét, hogy a Német Ifjúság (Deutsche Jugend, DJ) elnevezésű, önálló német szerveződés megalakulhasson. E tanul­mány a DJ alapítási folyamatát követi nyomon az 1940-es népcsoport-egyez­ménytől a szervezet alapszabályzatának elfogadásáig, majd megvizsgálja a legali­zált szervezet állami ellenőrzésének gyakorlatát is. A népcsoport-egyezménytől a szervezet engedélyezéséig Az 1940. augusztus 30-ai második bécsi döntéssel egy időben megkötött, a ma­gyarországi németek jogait rögzítő úgynevezett népcsoport-egyezmény aláírása után Basch Ferenc, a Magyarországi Németek (Nép)Szövetségének (Volksbund der Deutschen in Ungarn — a továbbiakban: Volksbund) vezetője 1940 szeptem ­berében, berlini útja során látogatást tett Heinrich Himmlernél, a német népiség megszilárdításának birodalmi biztosánál, aki egyúttal az SS birodalmi vezetője is 135 SZÁZADOK 155. (2021) I. SZÁM

Next

/
Oldalképek
Tartalom