Századok – 2021
2021 / 6. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Katrin Keller – Martin Scheutz (Hrsg.): Die Habsburgermonarchie und der Dreißigjährige Krieg (Kenyeres István)
TÖRTÉNETI IRODALOM A tanulmánykötet harmadik blokkjának munkái a háborús terhekkel és a háború következményeivel foglalkoznak. William D. Godsey írása a rendi hitelek szerepét vizsgálja a császári hadsereg-finanszírozásban. Tanulmányában egy, az alsó-ausztriai rendek hitelezéséről 1655-ben összeállított jegyzéket elemez. Érdekességként jegyezhetjük meg, hogy a legnagyobb hitelező nem osztrák, hanem egy magyar volt, Pázmány Péter, aki egy 1630-ban nyújtott 100 ezer forintos hitelösszeggel szerepel. A hiteleket az alsó-ausztriai rendek nem kizárólag a harmincéves háború költségeire nyújtották; azok érthető okokból a magyarországi végvárak fenntartását is szolgálták. Martin P. Schennach az 1626. évi felső-ausztriai parasztháború okait, eseményeit és következményeit vizsgálja, amelyek között a Habsburgok ellenreformációs törekvései, a tömeges katonai beszállásolások és azok terhei, a rosszul fizetett katonaság erőszakoskodásai is szerepeltek. Martin Scheutz a katonaság jelenlétével, beszállásolásával járó terhekkel, valamint a parasztháború mindennapjain és a hatalomváltásokon keresztül mutatja be a Steyr városában megélt eseményeket, Jacob Zetl naplóin keresztül. Martin Scheutz írása akár a következő, a naplókkal, önvallomásokkal és a korai médiával foglalkozó blokkban is helyet kaphatott volna. Katrin Keller tanulmánya Ernst Adalbert von Harrach (1598-1667) naplóit elemzi. Harrach Rómában tanult, pápai kamarás volt 1622-ig, utána prágai érsek lett, később a trienti püspök tisztét is elnyerte. 1629 és 1655 között olaszul írt útinaplót, 1637-től 1667-ig pedig németül, úgynevezett Tagezettekket a napi eseményekről. Több, köztörténetileg is érdekes eseményt személyesen is átélt, így 1648 júliusában Prága svédek általi elfoglalását, amikor fogságba esett és csak 50 ezer forint váltságdíj kifizetése után szabadult, de Bécs 1645. évi ostrománál is ott volt. Harald Tersch katonai karriereket mutat be önéletírásokon, kegydíjakért esedező kérvényeken keresztül. Három nézőpontot vizsgál: a felső katonai rangokat betöltő főnemesét; a kapitányok szintjéig jutó kis- és középnemesét, polgárét; valamint az egyszerű közkatonáét. Alexander Zirr II. Keresztély anhalt-bernburgi herceg naplóin keresztül mutatja be az 1635. évi prágai béketárgyalásokat. Esther Beate Körber a piaci jelentések {Messrelationen) elnevezésű forrástípus szerepét elemzi. Ilyen piaci jelentéseket adtak ki Köln, Magdeburg, Frankfurt vagy Heidelberg városaiban a nagy éves vásárokhoz igazítva. Terjedelmük 96-104 oldal volt, általában félévente jelentek meg és a két vásár között történt európai politikai eseményeket mutatták be. A tanulmány azt vizsgálja, hogyan tudott a Habsburg udvar nyomást gyakorolni e korai média tartalmára, akár a hírközvetítésben kiemelt szerepet betöltő postamesterek kinevezése vagy nyomdai engedélyek kiadása révén. A tanulmánykötet ötödik fejezete az emlékezetkultúrára koncentrál. Friedrich Polleross az Annales Ferdinandei címen 1640-1641-ben megjelent, Khevenhüller-féle portrégyűjtemény metszeteit hasonlítja össze, Alois Niederstätter a vorarlbergi háborús események, Arthur Stög mann pedig a svéd pusztítások alsó-ausztriai emlékezetét vizsgálja tanulmányában. Az utolsó blokk kitekintés a művészet- és a jogtörténet irányába. Werner Telesko a harmincéves háború 19. századi képzőművészeti recepcióját mutatja be. Christoph Kampman érdekes tanulmánya a vesztfáliai békét mint a nemzetközi jog és a „nemzetközi béke” fogalmainak eredőjét elemzi. Megállapításai szerint a vesztfáliai béke hatása a 18. század végén vált igazán jelentőssé a születőfélben lévő nemzetközi jog számára. Ekkor már nemcsak azért volt fontos, mert az első univerzális békekongresszus eredményeként jött létre, hanem modellként tekintettek rá a 18. századi háborúkat követő békekötések során, valamint ebből fejlődött ki a lus Publicum Europaeum is. Összegezve a tanulmánykötet eredményeit, vegyes összhatás rajzolódik ki, mint minden olyan kötetből, amely egy konferencia eredményein alapul. Sajnos, nem kapunk átfogó képet a harmincéves háború alatti Habsburg Monarchiáról, ugyanakkor számos új nézőpontból szemlélhetjük a korszak legfontosabb közép-európai eseményét. Kenyeres István 1338
