Századok – 2021
2021 / 6. szám - NÉZŐPONT - Gyáni Gábor: Mi fán terem a marxista történetírás?
MI FÁN TEREM A MARXISTA TÖRTÉNETÍRÁS? Minden mesterelbeszélés a történeti tudás kánonját megteremtve és azt huzamosabb ideig fenntartva teljesíti be a maga rendeltetését. A történetírói historizmus kezdeti térfoglalása óta a múlt nemzeti történet formájában megoldott elbeszélése jelenti a történeti kánon legközkeletűbb formáját.37 Ebbe a kánonképzésbe kellett a marxista-leninista-sztálinista történetírásnak is minél előbb bekapcsolódnia ahhoz, hogy egyáltalán igényt formálhasson az érvényes történeti tudásra, a saját igényeihez szabott történeti tudatosság széles körű elfogadtatására. Ezért is tűzték ki célul az illetékesek (a politikusok!) már a történetírás kommunista és marxista gleichschaltolásának első percében egy összefoglaló magyar történet - egyelőre még általános iskolai tankönyv - megírását. S ugyancsak ez az akarat táplálta a marxista országtörténeti szintézisek elkészítésének további szüntelen törekvését.38 így és ennek nyomán látott végül napvilágot az 1960-as évtized derekán az első számottevő marxista országtörténeti kézikönyv, melynek főszerkesztője, Molnár Erik az előszóban egyáltalán nem titkolta a marxista kánonteremtés kifejezett szándékát. „Történetírásunk újabb fejlődéséből következik a szerzők törekvése az egyes történeti folyamatok, irányzatok és személyiségek osztályharcos szellemű és ugyanakkor objektív értékelésére.” Majd pedig hozzáfűzte: a sok szerző „közös marxista történetszemlélete [...] nagymértékben biztosítani tudta a kötetek egységét”.39 37 A kérdésről bővebben lásd A magyar történetírás kánonjai. Szerk. Dénes Iván Zoltán. Bp. 2015.; Nationalizing the Past. Historians as Nation Builders in Modern Europe. Eds. Stefan Berger - Chris Lorenz. Basingstoke 2010.; Stefan Berger— Christoph Conrad: The Past as History. National Identity and Historical Consciousness in Modern Europe. Basingstoke 2015. 38 E kérdés tárgyalásakor a következő tanulmányra támaszkodtunk: Gergely András: Kísérlet mesterelbeszélés megalkotására: a „tízkötetes” Magyarország története. In: A magyar történetírás i. m. 206-213. 39 Magyarország története I-II. Főszerk. Molnár Erik. Bp. 1964. I. 5., 6. Döntő volt e téren, hogy a vállalkozás hátterében az a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete állt, amely - az 1949. évi megalakulása óta — a hivatalos marxista történetírás fő, ha nem is egyedüli letéteményesének számított. Legalább ennyire fontos volt továbbá, hogy az egyszerre több irányból érkező szerzőgárda egységesnek mutatkozott a főbb szemléleti kérdésekben, implicite ezzel is azt bizonyítva, hogy ténylegesen létezik egy széles körben osztott marxista történeti kánon a magyar történelem vonatkozásában. Az eredményes kánonképzésnek ez a módja, tehát a szervezeti koncentráció és a szerzőgárda egyöntetű kiállása egy bizonyos szemléleti (valójában a marxista) platform mellett a későbbiekben is meghatározónak bizonyult, midőn a tízkötetes „magyar történet” elkészítése napirendre került. Ez alkalommal szintúgy az akadémiai kutatóintézet volt hivatva garantálni, hogy a nagyszabású vállalkozás sikerrel érvényesítheti ezt a szemléleti egyöntetűséget, és kellő garanciával szolgál arra is, hogy immár marxista fogalmi keretben alkotható újra a tízkötetes millenniumi A magyar nemzet 1322
