Századok – 2021
2021 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Csernus-Lukács Szilveszter: Nyelvpolitika és anyanyelvi megoszlás Bács-Bodrog vármegyében 1862-ben
NYELVPOLITIKA ÉS ANYANYELVI MEGOSZLÁS BÁCS-BODROG VÁRMEGYÉBEN 1862-BEN sokszínűségét, és vizsgálhatóvá teszi egyes anyanyelvi csoportok területi eloszlását, illetve megmutatja a helyi többség-kisebbség viszonyrendszert. (Az 1. táblázat, valamint az 1. és 2. ábra az itt leírtak szemléltetésére szolgál.) 1. táblázat A provizórium „óriásjárásai” és városai Bács-Bodrogban és lakossági megoszlásuk (1862)39 39 A tanulmányban használt ábrák és táblázatok mindegyike a tanulmány alapját képező két forráson alapul, lásd 11. és 16. jegyz. Közigazgatási egység (községei száma) Összlakosság Felső járás (26) 88 308 Közép járás (22) 90 183 Alsó járás (34) 90 356 Telecskai j árás (16) 71 656 Tiszai járás (12) 90 945 A járások összesen 431 448 Baja 19 780 Bács-Bodrog vármegye összesen 451 228 Zombor 23 580 Újvidék 15 340 Szabadka 60 000 Bács-Bodrog (tágabb értelemben véve) összesen 550 148 1. ábra Többség és kisebbség a járások és városok nemzetiségei között □ Magyar □ Német □ Szerb □ „Dalmata” □ Szlovák ■ „Zsidó” 0 Rutén 1290 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Felső járás Közép járás Telecskai járás Szabadka Újvidék Baja Alsó járás Tiszai járás Zombor
