Századok – 2021
2021 / 1. szám - A MAGYAR ÁLLAMISÁG FORDULÓPONTJAI - Székely Tamás: A kiegyezés mint biztonsági játszma. A dualizmus kora biztonságtörténeti perspektívából
A KIEGYEZÉS MINT BIZTONSÁGI JÁTSZMA birodalma - és benne Magyarország - továbbra is multietnikus, multikonfeszszionális, alkotmányosan és társadalmilag is rendkívül hierarchizált és megosztott maradt, ezért méltán nevezhető a biztonsági kérdéseket magukban hordozó politikai konfliktusok történeti játszóterének, amely ily módon a történeti biztonságkutatás ígéretes terepe lehet. Közismert, hogy a kiegyezéshez vezető rögös út egyik döntő momentuma a Deák Ferenc tollából a Pesti Naplóban 1865. április 16-án megjelent Még néhány szó a „Botschafter '-nek április 9-iki cikkére című, szerzői aláírás nélkül publikált írás volt. Deák ezen „húsvéti cikk” néven elhíresült munkájában úgy engedett a 48- ból, hogy közben Magyarország történeti, alkotmányos különállása mellett tört lándzsát: „arra kell törekedni, hogy mind a birodalom biztossága teljesen eléressék, mind a magyar alkotmány alaptörvényei a lehetőségig fenntartassanak, mind a lajtántúli országok alkotmányos szabadsága kifejtessék és teljesen biztosítassékM [Az idézetekben kurzívan szedett részek itt és továbbiakban is a szerző kiemelései. — Sz. TJ Deák ekkoriban már a magyar politikai élet egyik legbefolyásosabb politikusa volt, akit reformkori és 1848-as miniszteri tevékenysége, valamint 1861-es felirati javaslata miatt még a teljes függetlenség híveinek jelentős része is elismert, ugyanakkor I860 végétől a bécsi udvarban is elfogadták a szabadelvű magyar álláspont hiteles képviselőjének (authority). A szerzői névtelenség nem volt ugyan ritka a korszak sajtójában, de ez esetben tudatos választás lehetett, hiszen mint főszereplő (actor), Deák el tudta távolítani saját személyétől a nemzeti ügy képviseletét. Mivel írása magyar nyelven jelent meg (speech act), az elsődleges célközönsége (audience) a passzív ellenállásba visszahúzódott magyar elitek lehettek, őket kellett ugyanis meggyőzni a kiegyezés lehetőségéről és értelméről. Deák szerint a magyar nemzetet (referent object) évszázados távlatban is, de különösen az elmúlt két évtizedben a birodalmi beolvasztás veszélye (threat) és ezzel az önálló nemzeti lét megszűnése fenyegette (security issue). Ez a történeti és jogi érveléssel (repertoire) is alátámasztott fenyegetés csak azzal az elsősorban önmagunkra irányuló rendkívüli intézkedéssel (security measures) hárítható el, ha a szerinte illuzórikus függetlenségi törekvéseket feladva elfogadjuk a Habsburg Birodalom állami kereteit, és ezen belül alakítjuk ki „a lehetőségig” saját „alkotmányos önállásunkat”. A Botschafternek a magyar függetlenségi törekvések történelmi meghatározottságát firtató cikke kiváló lehetőséget biztosított Deáknak arra is, hogy a magyar érdeket a birodalom létbiztonságával összhangban artikulálja: „Csak azért szólunk ezekről, hogy a történelemben is bebizonyítsuk, miszerint alkotmányos önállásunk mellett sem veszett miattunk és általunk a birodalom 25 Deák Ferenc: Válogatott politikai írások és beszédek II. 1850-1873. Vál. Deák Ágnes. Bp. 2001. 309-310. 12
