Századok – 2021
2021 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Tusor Péter: Forráskritikai megjegyzések a Wesselényi-összeesküvés történetéhez
F ORRÁS KRITIKAI MEGJEGYZÉSEK A WESSELÉNYI-ÖSSZEESKÜVÉS TÖRTÉNETÉHEZ Összegezve az eddig elmondottakat: Pauler nem figyelt fel arra monográfiája írásakor, hogy a 15 pontból álló Proiectum bizonyos tartalmi átfedések ellenére nem azonos azzal a szövetségkötési tervezettel, melyet Vitnyédy már 1665 júniusában átadott Grémonville bécsi francia követnek, és amelyet a követ 1665. június 30-ai — Pauler által használt, de tévesen egy évvel későbbre, 1666. június 30-ra datált - jelentésében behatóan ismertetett is. Az 1665. júniusi Vitnyédyféle tervezet, mint említettük, mindössze csupán 10 pontból áll. Számos mozzanat, amelyet a hosszabb Proiectum tartalmaz, még hiányzik vagy másképp szerepel benne. A Vitnyédy-szöveg részletezi a Habsburg-párti Lubomirski el távolításának tervét. A Proiectumbzn a kérdés mindössze egy mondatban szerepel. Lengyelország lehetőség szerinti bevonása a szövetségbe csupán utalás szintjén kerül elő itt. Vitnyédy a szövetség realitásának biztosítására az ifjabb Condé helyett XIV. Lajos fivérét, az orléans-i herceget13 választatná meg a lengyel trónra („Rex Christianissmus eo diriget omnem suam actionem, ut [...] dux Aurelianensis [...] quantum per possibilitatem fieri poterit in regem Poloniae eligatur [.. .]”)• Ezzel szemben a Proiectum már XIV. Lajos fia vagy egy vérbeli herceg magyar királyságát fejtegeti.14 13 Louis II de Bourbon-Condé (1621-1686) fia: Henri Jules de Bourbon (1643-1709), apja haláláig Enghien hercege; illetve a király öccse Philippe (1640-1701), Anjou, 1660-tól Orléans hercege. 14 Az 1665-ös Vitnyédy-szöveg kiadását és kísérő követjelentését lásd a 9. és 11. jegyz. Vö. Függelék 1. és 2. számú dokumenum. 15 Pauler Gy.: Wesselényi Ferencz nádor i. m. I. vi-vii. Hajnik anyaggyűjtése a Wesselényi-összeesküvésről: Országos Széchenyi Könyvtár, Kézirattár, Fol. Hung. 1433. (Hajnik Imre oklevélmásolatai és kivonatai különféle levéltárakból) és Fol. Hung. 1434; Quart. Hung. 2159 (Újabb adalékok a Wesselényi-Nádasdy-Zrínyi-féle mozgalom történetéhez). Legutóbb Jankovics József használta adatait. Vö. Jankovics J: A „Murányi Vénus ” i. m. 400. 3. jegyz. Miután közelebbről is szemügyre vettünk néhány fontosabb eltérést az 1665-ös Vitnyédy-ter vezet és az 1666-os Proiectum között, fel kell tennünk a kérdést: vajon mi lehetett Pauler e súlyos tévedésének az oka? Mely tévedés, mondjuk ki, a Wesselényi-féle szervezkedés és összeesküvés részleges pszeudokanonizációjának egyik meghatározó argumentációs bázisává vált. Minden valószínűség szerint az, hogy a neves pozitivista szerző monográfiája írása során Grémonville jelentéseit Hajnik Imre másolataiból használta,15 és a francia követ 1665. június 30-ai jelentését e másolatok vélhető hiányosságai miatt tehette egy évvel későbbre, 1666. június 30-ra. Mivel magát a 10 pontos, 1665. júniusi Vitnyédytervezet szövegét viszont nem ismerte, csak a dokumentumot Párizsba küldő és tartalmát összefoglaló francia jelentést, ezt pedig szemlátomást felületesen olvasta el, az ügyvéd javaslatait az általa már a bécsi példány alapján ismert ProiectummA azonosította. 1236
