Századok – 2021
2021 / 6. szám - HÁZASSÁGPOLITIKA, HONOR, HADJÁRATOK – TANULMÁNYOK AZ ANJOU-KORRÓL - Skorka Renáta: Érdekházasságok, kényszermátkaságok. A dinasztikus megállapodások politikai, gazdasági és jogi jellemzői a 14. századi Magyar Királyságban
ÉRDEKHÁZASSÁGOK, KÉNYSZERMÁTKASÁGOK Leopold von Reutenberg özvegye, Elisabeth von Reutenberg volt, aki korábban ugyanezen minőségében Lipót herceg feleségének, Viridis Viscontinak bizalmasaként tevékenykedett.115 Vilmos és Hedvig az együtt töltött évek során bizonyosan jártak a Magyar Királyságban is, legalábbis erre lehet következtetni egy 1381 júniusa után keletkezhetett levélből, amelyben a pozsonyiak beszámolnak arról, hogy a király parancsára részt vállalnak azon költségekből, amelyeket az osztrák herceg és a magyar király lányának óvári tartózkodása alkalmával a helyiek a pár ellátására fordítottak.116 Persze az is előfordulhat, hogy az ifjak akkor álltak meg Ováron, mikor Lajos király udvarába tartottak, Hagen ugyanis arról is megemlékezik, hogy midőn a király érezte a vég közeledtét, magához hívatta Hedviget, akit Vilmos is Magyországra kísért.117 115 Elisabeth von Reutenberg Hedvig után ismét a Visconti-hercegnő udvarmesternője lett. Lackner, C.: Hof und Herrschaft i. m. 52. 116 DF 239215. Az oklevél a benne szereplő pozsonyi magisztrátus és Szegi Mihály óvári várnagyi hivatala alapján datálható. 117 Hageni Chronicon 1147. 118 CDH IX/5. 378-380. 119 A két oklevél kiadását lásd Kertész Balázs: Székesfehérvár oklevelei és levelei 1249-1526. Székesfehérvár 2019. 77-79. Nem tudni, hogy Lipót herceg, akárcsak korábban IV. Károly, maga támasztott-e igényt arra, hogy az uralkodó családján kívül a Magyar Királyság főpapjai, bárói és más urak is nagy számban kiálljanak Hedvig és Vilmos házassága mellett. Az mindenesetre biztos, hogy Lajos király 1380. február 12-én Zólyomban az ott tartózkodó két érsekkel és hét püspökkel, valamint a világi elit huszonkilenc tagjával eskü alatt fogadtatta meg, hogy a közte és az osztrák herceg között létrejött egyezséget maguk és utódaik nevében is támogatják, s a két gyermek között köttetett házasság kiteljesedését elősegítik és érvényben tartják.118 Egy bő esztendővel később újabb alattvalók kötelezték el magukat az ügy érdekében, olyanok, akik korábban ilyen alkalmakkor nem jutottak szerephez. 1381. március 20-án ugyanis kilenc magyarországi város bírája és esküdtpolgárai jelentek meg (Bécs)újhelyen, hogy egy latin és egy német nyelvű oklevelet kiállítva magukra és utódaikra nézve elismerjék a magyar királyi hercegnő és az osztrák herceg között köttetett házassági szerződés {matrimonialis contr actus/heyratprief) valamennyi pontjának és ígéretének megtartását.119 A Buda, Visegrád, Fehérvár, Sopron, Kassa, Trencsén, Zágráb, Nagyszombat és Pozsony várospecsétjeivel ellátott okirat két nyelven és stájer földön született, elsősorban tehát az osztrák fél megnyugtatását tartva szem előtt. Tanulmányunkban a magyarországi Anjou-uralkodóknak a szomszédos országokhoz fűződő dinasztikus szerződései révén vizsgáltuk az uralkodóházak közötti eljegyzések és házasságkötések 14. századi politikai, jogi és gazdasági jellemzőit. Nem vitás, hogy a bemutatott házassági szerződések hűen tükrözik a Magyar 1206
