Századok – 2021
2021 / 6. szám - HÁZASSÁGPOLITIKA, HONOR, HADJÁRATOK – TANULMÁNYOK AZ ANJOU-KORRÓL - Csukovits Enikő: I. (Nagy) Lajos magyar király útja Nápolyba
I. (NAGY) LAJOS MAGYAR KIRÁLY ÚTJA NÁPOLYBA A magyar sereg így néhol csupán egy éjszakát időzött, de a legtöbb egy helyben eltöltött idő sem volt hosszabb három-négy napnál. Ebbe az időtartamba valóban nem fért bele több, mint az illusztris vendég ünnepélyes fogadása a város határában, egy-két együtt elköltött lakoma, esetleg táncmulatsággal kiegészítve, tárgyalás a házigazdákkal, és már indult is tovább a magyar had. Forrásaink anynyira nem részletesek, hogy Lajos látogatásának minden eleméről minuciózusán tudósítsanak, nem tudjuk, a lakomákon hányán vettek részt, milyen fogásokat szolgáltak fel, és nem ismerjük — a modenai őrgróftól kapott paripákon kívül — azt sem, milyen ajándékokkal igyekeztek Lajost lekötelezni az egyes városokban. A vendéglátók vélhetőleg kitettek magukért, a magyar király „villámlátogatása” azonban nem indokolt olyan nagyszabású előkészületeket, mint egy uralkodói esküvő vagy egy előre eldöntött királyi vendégség - ez utóbbiból minden bizonynyal Lajos apósának, IV. Károly császárnak egy emberöltővel később, 1377-1378 telén sorra kerülő párizsi látogatása volt a korszak egyik leglátványosabb és egyúttal legjobban dokumentált eseménysora. A többhetes párizsi vendégség, amelyről a hivatalos francia krónika is hosszú és részletes tudósítást hagyott ránk, minden elemét grandiózusnak szánták: nyolcszáz személyre adott ünnepi lakoma, olyan fogásokkal, mint a halkocsonya, a pacsirtapástétom vagy a sült hattyú, Jeruzsálem elfoglalását bemutató színházi előadás és szajnai hajókirándulás egyaránt helyet kapott a programban, hogy csak a látogatás legismertebb elemeit említsük. A Grandes Chroniques de France kézirata nemcsak tudósítást, de illusztrációkat is közölt a történtekről, és a képek közül a leglátványosabb épp az előadott jeruzsálemi ostromot ábrázolta, amikor a díszesen terített asztalnál ülő uralkodók előtt beúszott a terembe a keresztesek árbóccal-vitorlával felszerelt hajója.30 30 Grandes Chroniques de France BnF, Ms fr. 2813, fol. 473v. (a kódex hozzáférhető: https://bit.ly/ 3Dnxlgq); a szöveg Károly látogatására vonatkozó részének kiadása: Chronique des règnes de Jean II et de Charles V. Publiée pour la Société de l’histoire de France par R. Delachenal I-II. Paris 1910-1916. IL 193. skk.; az uralkodói bevonulásokra máig alapvető: Bemard Guenée - Françoise Lehoux: Les Entrées royales françaises de 1328 à 1515. Paris 1968.; IV. Károly legfrissebb életrajzi monográfiája: Pierre Monnet: Charles IV. Un empereur en Europe. Paris 2020., a párizsi látogatásról itt: 97-111. 31 Sebők Ferenc: A nápolyi hadjárat előkészületei 1347. évi oklevelekben. In: Aktualitások a magyar középkorkutatásban. In memoriam Kristó Gyula (1939-2004). Szerk. Font Márta - Fedeles Tamás - Kiss Gergely. Pécs 2010. 251-256. A diplomáciai karra lásd Csákó Judit: Az elit és a diplomácia - Nagy A magyar király látogatására Itália városaiban biztosan nem készültek sem pacsirtapástétommal, sem különleges színházi előadásokkal, de erre Lajos nem is tartott igényt. Számára az volt fontos, hogy katonáival mielőbb eljuthasson a kijelölt hadszíntérre, az útbaejtett városállamok pedig biztosítsák az átvonuláshoz a megfelelő körülményeket, és ha lehet, kedvezően viszonyuljanak nápolyi terveihez. Ennek érdekében komoly diplomáciai előkészítő munkába kezdett, amely - mint fentebb láthattuk - el is érte a szükséges hatást.31 Hogy utazását milyen 1174
