Századok – 2021

2021 / 6. szám - HÁZASSÁGPOLITIKA, HONOR, HADJÁRATOK – TANULMÁNYOK AZ ANJOU-KORRÓL - Csákó Judit: Zára 1345–1346. évi velencei ostroma a narratív kútfők tükrében

CSÁKÓ JUDIT

Nem kell meglepőnek tartanunk, hogy a Névtelen az eseményekről korántsem tudósít minden elfogultságtól mentes hangon: rögtön a prológust átitatja a velenceiekkel szemben táplált harag.35

Krónikája ugyanakkor a pártos színezet ellenére is kimagasló forrásértékkel bír az előadás minuciózus részletességének és pontosságának köszönhetően36

(a szövegbe ráadásul a dózsénak vagy Nagy Lajosnak a záraiakhoz intézett levelei is egészükben beépültek).37

A horvát kutatás újabban Zára 14. századi városképét vagy Velence korabeli katonai erejét vizsgálta a középkori történetírói alkotás adatainak tükrében,38

az Obsidio

azonban

egyéb elemzési lehetőségeket is felvet.39

35 Obsidio

ladrensis 115., 117. (I,

1).

36 Baumgarten

E: Forrástanulmányok

i.

m.

7.; Kurelac, M. — Karbié, D.: Ljetopis „Obsidio

ladrensis

libri duo” i. m. 17-18., 61-62.

37 Pl.

Obsidio

ladrensis 123., 125. (I, 3), 131., 133., 135. (I, 5).

38 Sandra

Begonja:

Srednjovjekovno djelo Obsidio ladrensis / Opsada Zadra kao povijesni izvor za prikaz vojnopomorske moci Venecije u 14. stoljecu. Povijesni prilozi 47. (2014) 81—141.; Uo: The

Urban Appearance of Zadar in Medieval Narrative Sources - Obsidio

ladrensis:

The Siege of Zadar. In: Towns and Cities of the Croatian Middle Ages - Image of the Town in the Narrative Sources: Reality and/or Fiction? Eds. Irena Benyovsky Latin - Zrinka Pesorda Vardic. Zagreb 2017. 151-177.

39 Fontos

megjegyeznünk, hogy az elbeszélésnek legújabban önálló doktori értekezést szentelő Dolores

Butié vitatja a szöveg egységes mivoltát. A textus nyelvi-lexikai vizsgálatára épülő hipotézise értelmében a 16. századi kéziratban ránk maradt krónikaszöveg nem tekinthető egyetlen középkori szerző alkotásának. Az elbeszélést alighanem Franciscus

de

Fumatis,

az

1532. évi manuscriptum lejegyzője kompilálhatta azon forrástöredékek felhasználásával, amelyek a város két évszázaddal korábban történt ostromáról a rendelkezésére álltak (hic

nempe liber de

quibusdam

valde obscuris fragmentis exscriptus et comp illatus fuit). Lásd Dolores

Butié:

Analiza

djela

Obsidio ladrensis - od teksta do autóra

/

Analysis

of

the work Obsidio

ladrensis - from text to author. Doktori

(PhD)

értekezés.

Kézirat. Zágrábi Tudományegyetem. 2020. (https://bit.ly/3yFjApt

,

letöltés

2021. márc. 21.) Amennyiben Butié megállapításai helytállók, úgy a munkával kapcsolatban már megválaszoltnak tekintett kérdések is újragondolásra szorulnak. Az Obsidio

szövegének nyelvi elemzésére lásd továbbá Branimir

Glaviéié:

Latinski jezik Kronike Obsidio

ladrensis

/ The latin language

of the chronicle Obsidio

ladrensis.

In: Obsidio

ladrensis

37M9., 85-100.; Dolores Butié: O

leksiku djela Obsidio

ladrensis.

Annales.

Series

historia

et

sociologia

22. (2012) 439-446.

40 Serban Marin: Crusades as viewed from Venice. The case of the chronicle transcribed by Gasparo Zancaruolo. Studii

si

materiale

de

istorie medie

33.

(2015) 187-207.

41 Életére

lásd DBI

(Riccardo Burigana szócikke).

Az ostrom velencei forrásai: a Chronica

Jadretina és

egyéb beszámolók

Az Obsidio

Jadrensishez

mérhető jelentőségében az a krónika, amely velencei szemszögből állít emléket az 1345—1346. évi eseményeknek. A magyar középkorkutatással Baumgarten

Ferenc

ismertette meg a forrást, aki azonban — bár tudott a mű akkor még kiadatlan latin nyelvű variánsának létéről — az eredeti változat helyett csupán a Chronica

Jadretina vulgarizált

textusát használhatta. Az olasz nyelvre átültetett elbeszélés a kézirati hagyományban az úgynevezett Cronaca Pseudo'Zancaruola anyagának képezi a részét. Az 1446-ig ívelő kompiláció40

szövegébe ágyazódó beszámolóra Jacopo

Morelli,41

a

velencei Biblioteca

Marciana 1145