Századok – 2021
2021 / 5. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Galambos István – Horváth Gergely Krisztián (szerk.): Magyar dúlás. Tanulmányok a kényszerkollektivizálásról (Hajdu Edit)
TÖRTÉNETI IRODALOM Horthy egyszer, a német megszállás napján már megtapasztalta egy nevében fogalmazott kommüniké aláírásának megtagadásakor, hogy azt a berlini politikai vezetés az ő aláírása nélkül is úgy publikálta, mintha valóban ellenjegyezte volna. Az Alcazar-motívum ugyanakkor továbbvezethet egy nagyon érdekes kérdéshez. Kizárólag Horthy visszaemlékezéseiből tudunk ugyanis arról az epizódról, hogy fia kivégzését helyezték kilátásba, amennyiben lemondását megtagadja. A jelenet másik két szereplője, Lakatos Géza és Edmund Veesenmayer is úgy emlékezett később, a kormányzó maga hozta szóba fiát, és ő szabta feltételül a nyilatkozat ellenjegyzésének, hogy ifjabb Horthy Miklós épségben csatlakozzon hozzájuk, ha elhagyták Magyarország területét. Élete, halála, kivégzése nem került szóba. Ungváry kötetéből is ismert, hogy az Alcazar történetét bemutató olasz-német koprodukciós filmet 1940. október 16-tól játszották a magyar filmszínházak. A vietnami háborúból hazatért amerikai katonák emlékfelidézési mechanizmusát elemezve az 1960-as évektől kezdve kimutatták egyes pszichológiai munkák, hogy traumatikus emlékek felidézésekor a traumát átélt személy tudata blokkolja a megtörtént esemény emlékképeit, és helyükbe a jeleneteket lefedő más történeteket készít. Vajon nem képzelhető el, hogy Horthy tudata ezen a ponton egybemosta a valós eseményeket egy 1940-es években Magyarországon is népszerű háborús film képsoraival? Összegezve, a kötet adatgazdag, olvasmányos és magával ragadó. Ugyanakkor a szerző néhol belemerül a politikai-közéleti vitákba, anélkül, hogy a történész szakma felé hivatkozásokkal biztosítaná magát a politikai közbeszéd terepén. Másrészt, folyamatosan értékeli, elemzi az általa vizsgált szereplő pszichéjét, így fel tételezéseiben legtöbbször hátárterületen mozog, a pszichológia határterületén, miközben nem veszi figyelembe a pszichológiatudomány alapvetéseit és szempontjait. Bern Andrea MAGYAR DÚLÁS Tanulmányok a kényszerkollektivizálásról Szerk. Galambos István - Horváth Gergely Krisztián MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont - Nemzeti Emlékezet Bizottsága, Bp. 2019.228 oldal A tanulmánykötet a kiadó intézmények által szerkesztett és kiadott Magyar vidék a XX. szazadban című sorozat negyedik része, amelyben a 2018 márciusában megrendezett Sorsfordítás. A paraszti társadalom felszámolása, 1945—1962 című konferencia tanulmányokká formált előadásai kaptak helyet. A csokorba gyűjtött tanulmányokban az 1945-ös földosztástól a téeszszervezés 1961-es befejezéséig több hullámban lezajlott mezőgazdasági kényszerkollektivizálás megyei szintű ismertetésén túl az adott térségek birtokszerkezeti sajátosságai, a paraszti társadalom identitástudata és földhöz való viszonyulása, a hatalmi fellépésekre adott válaszreakciók, illetve a kényszerkollektivizálás végrehajtásának különböző módozatai alkotják a kötet főbb témaköreit. Ö. Kovács József (Magyar Nemzeti Levéltár [MNL] Országos Levéltára) bevezető tanulmányának központi témája a földreform, amely a szerző értelmezésében egy radikális társadalmi átrendeződést véghez vivő, hatalmat megszilárdító eszköz volt a szovjet vezetés kezében, s melynek tartalmi jelentése korántsem felelt meg egy „reform” kritériumának. O. Kovács 1127 SZÁZADOK 155. (2021) 5. SZÁM
