Századok – 2021
2021 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Büky Orsolya: Csánky Dénes az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum élén
BÜKY ORSOLYA nem terjedt az Országos Levéltár felrobbantásáról.117 Sőt, Jánossy Dénes főigazgató volt az, aki a leghatározottabban megtagadta a Levéltár nyugatra szállításával kapcsolatos parancsot,118 és 1944. október 15-ét követően a Történeti Múzeum, a Széchényi Könyvtár, illetve a Magyar Tudományos Akadémia vezetői is lépéseket tettek az 1943 tavaszán, illetve 1944 nyarán külső óvóhelyeken elhelyezett gyűjteményeik intézményeikbe való visszaszállítására. A Budai Vár alatti úgynevezett „kis törzs” óvóhelyről a Nemzeti Múzeum központi épületébe került a Széchényi Könyvtár 20 és a Történeti Múzeumon 19 ládája mellett a Magyar Tudományos Akadémia 10 ládája is, ahol sértetlenül vészelték át az ostromot.119 A vidéki óvóhelyeken elhelyezett gyűjteményekhez való hozzáférés azonban sokkal nehezebb feladatnak bizonyult. 117 Csánky állítását először Mravik László írta le tényként Őrzők a strázsán című tanulmányában, és ez a téves információ Dunai Andrea könyvében már úgy jelenik meg, hogy a németek 1944 novemberében a Szépművészeti Múzeum épületének felrobbantására készültek. Mravik L.: Őrzők a strázsán i. m. 54.; Dunai A.: Javak i. m. 77. 118 „Minthogy a katonai szakértők véleménye szerint az Országos Levéltár építésének szilárdsága folytán messzemenően megfelelt a biztonság követelményeinek, az iratanyag elszállítására, máshol való védelmére nem került sor. Ilyen természetű intézkedés már csak azért nem látszott volna ajánlatosnak, mert a hadviselés menetét, az ország biztos vagy kevésbé biztos voltát nem lehetett előre kiszámítani, így az anyag az Országos Levéltárból elszállítva a háború viszontagságainak éppúgy, vagy még nagyobb mértékben lehetett volna kitéve a megfelelő gondozás, szakszerű kezelés nélkül.” Jánossy Dénes: Jelentés az Országos Levéltár 1944. évi állapotáról és működéséről, 1945. nov. 27. MNL OL K 726. 68. cs. 667/1945. 119 A Magyar Nemzeti Múzeum központi épületének és gyűjteményeinek védelméről lásd MNL OL K 726. 59. cs. 8/1945. Fettich Nándor jelentése a Magyar Nemzeti Múzeum épületének és gyűjteményeinek állapotáról, 1945. febr. 17. 120 OSZK Irattár 109/1943. Fitz József levele a Központi Szállítások Tekintetes Parancsnokságához, 1944. okt. 24. 121 Büky O.: Klebelsberg Kuno és Hóman Bálint i. m. 764-765. 122 MNL OL K 726 59. cs. 325/1944. A királyi palotában letétben őrzött Mátyás király serleg visszaszállítása a Magyar Nemzeti Múzeumba, 1944. nov. 6. 1944. október 24-én Fitz József levelet írt a Központi Szállításvezetőségnek és teherautók kiutalását kérte annak érdekében, hogy a veszprémi óvóhelyről visszaszállíthassa a Széchényi Könyvtár, a Magyar Tudományos Akadémia, illetve a Szépművészeti Múzeum ott elhelyezett értékeit.120 Ezt a szállítást nem sikerült realizálni, s nincs adatunk arról, hogy az akcióról Csánkynak vagy Hómannak egyáltalán volt-e tudomása, illetve játszottak-e valamilyen szerepet annak megakadályozásában. A történésekből ugyanis az derül ki, hogy Hóman és Csánky a műtárgymentésekkel kapcsolatban informálisan is egyeztetett egymással, és döntéseik egy részéről nem tájékoztatták a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsának tagjait.121 Hóman magatartása e tevékenységet illetően is ellentmondásosnak tekinthető, ugyanis amíg a budapesti óvóhelyeken elhelyezett gyűjtemények visszaszállítását egyértelműen támogatta,122 tudott a Szépművészeti 1101
