Századok – 2021

2021 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Büky Orsolya: Csánky Dénes az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum élén

CSÁNKY DÉNES AZ ORSZÁGOS MAGYAR SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM ÉLÉN azonban Szinyei-Merse Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszter a Magyar Nemzeti Múzeum felettes hatóságaként az Országos Széchényi Könyvtár egyes gyűjteményeinek külső óvóhelyekre való szállítása mellett döntött, Csánky — minden bizonnyal Hóman Bálint egyetértésével — 1943. április 27-én a Könyvtár 60, illetve a Magyar Tudományos Akadémia 10 ládája mellett maga is útnak in­dított a Magyar Nemzeti Bank veszprémi óvóhelyére négy festményekkel, szob­rokkal és grafikai lapokkal teli ládát.101 1944. február 22-én a VKM légoltalmi kiürítésre szolgáló adatlapján viszont az 1943. februári tájékoztatásához hason­lóan ismételten úgy nyilatkozott, hogy a Szépművészeti Múzeum értékes mű­tárgyai biztonságban vannak intézményének falain belül és nincs szükség külső elhelyezésre.102 101 Az OSZK Irattárában található vonatkozó aktákban nemcsak a Széchényi Könyvtár 60 ládájának tartalmát felsoroló jegyzékek találhatóak meg, hanem egy átadás-átvétel jegyzőkönyvön Oroszlán Zol­tán aláírása is, aki Csánky Dénes hivatalos képviselőjeként volt jelen a Szépművészeti Múzeum négy ládájának átadásnál. OSZK Irattár 109/1943. A légoltalmi intézkedések miatt elszállított anyag jegy­zőkönyve, kimutatás az elszállított anyag tartalmáról.; OSZK Irattár 110/1943. Átvételi elismervény a Szépművészeti Múzeumnak a légó intézkedések miatt elszállított ládákról. Oroszlán Zoltán 1945. február 27-én az ostrom után írt első jelentésében azt állította, hogy Csánky titokban intézte a szállítást és a Múzeum munkatársai előtt eltitkolta az ügy részleteit. MNL OL K 726 59. cs. 13/1945. 102 „Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeumból eddig 4 ládában 618 műtárgyat már elszállítot­tunk. Innen további anyagnak elszállítása nem látszik feltétlenül szükségesnek, mivel részben a bom­babiztos tárgy óvóhelyen, részben ugyancsak a Múzeum alagsorában létesített szilánk és törmelékbiztos óvóhelyein az értékesebb anyag elhelyezésre talált.” MNL OL K 855 Országmozgósító iratok (a továb­biakban: K 855) 1. d. 5/1944. Fővároshoz kötött VKM intézmények Budapest környéki elhelyezése, 1944. febr. 24. 103 MNL OL K 855 1. d. 55/1944. A Növénytár és a Természettudományi Múzeum légoltalmi ki­ürítése, 1944. szept. 2. Az 1944 áprilisában meginduló rendszeres bombatámadások idején ismét na­pirendre került a gyűjtemények széttelepítésének kérdése, amely a külső óvóhe­lyekre való szállításokon túl budapesti vagy vidéki magánházak, birtokok, la­kások igénybevételét jelentette. Az ingatlanok magánszemélyek általi felajánlása szorosan összefüggött az ily módon hasznosított lakások vagy házak katonai be­szállásolás alóli mentesítésével. A Magyar Nemzeti Múzeum számára több ilyen típusú felajánlás érkezett, de az alkalmazottak maguk is éltek azzal a lehetőséggel, hogy saját lakásukat, birtokukat vagy rokonaikét a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményeinek befogadásával mentesítsék. Andreánszky György, a Természettudományi Múzeum osztályigazgatója pél­dául alsópetényi, illetve váchartyáni birtokaira telepítette a Növénytár gyűjte­ményeinek egy részét, valamint a Növénytár szakkönyvtárát.103 Miután azonban 1944 decemberében egyértelművé vált, hogy a front eléri ezeket a településeket is, Andreánszky megpróbálta megszervezni a visszaszállítást, de nem járt sikerrel, 1098

Next

/
Oldalképek
Tartalom