Századok – 2021
2021 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Neumann Tibor: Alispánválasztás a középkor végi Magyarországon
ALI S PÁN VÁLASZTÁS A KÖZÉPKOR VÉGI MAGYARORSZÁGON és a választott esküdteket feltüntető intitulâtTM A 1 Az itteni alispán, Gesztelyi vagy Csicseri Orosz Mihály azonban egyértelműen az ispán megbízható familiárisa volt: útja 1490 nyarán a beregi vidékről egyenesen a Komárom megyei Tatára vezetett, ahol Ráskai a várnagyi teendőket bízta rá.42 43 Ennek alapján az gyanítható, hogy az új formula kialakítását inkább a „választott esküdtek” megjelenése indokolta, talán így kívánták elválasztani az ispán helyettesének számító, tőle ténylegesen vagy formálisan függő alispánt a megye többi, teljesen szabadon megválasztott tisztségviselőjétől. Maga a formula azonban nem zárja ki az alispánválasztás létét, hiszen alighanem az ispánon múlott, mennyire kívánt beleavatkozni helyettese kiválasztásába. Szabolcs megyében az elkövetkező évtizedek leginkább szemléletes példája egy 1511. évi eset: ekkor az alispán, Petri Ders Kelemen „a nagyságos Bátori András és Ráskai Balázs urak Szabolcs megyei alispánjaiként tűnik fel, márpedig egészen bizonyos, hogy nem volt mindkét báró familiárisa. Igaz ugyan, hogy Dersi a Bátoriak szolgálatában kezdte pályafutását, 1494-ben a távoli Somogy megyében babócsai várnagyként szolgálta őket,44 és 1503-ban is familiárisaik között szerepelt,45 ám 1500-ban már Szabolcs megye kapitánya, 1505-ben pedig követe az országgyűlésen, amely feladatokra a megye választotta meg.46 Természetesen nem zárható ki, hogy kapitányi, követi és alispáni megbízatásaiban Bátori András egyaránt támogatta familiárisát, de 1511-ben mégis a megye választására utal az, hogy az ispánok számától függetlenül csupán egy alispánt találunk a megye élén. 42 Neumann Tibor: Bereg megye hatóságának oklevelei (1299-1526). (A Szabolcs-szatmár-beregi Szemle Füzetei 3.) Nyíregyháza 2006. 232-233. sz. 43 Neumann Tibor: A tatai vár és urai a Jagelló-korban. In: A diplomácia válaszúján. 500 éve volt Tatán országgyűlés. (Annales Tataienses VI.) Tata 2010. 80. - Orosz Mihály 1487-1488-ban királyi palotás: DL 46074., 46077. - Egy királyi oklevél 1495-ben Csicseri Orosz Zsigmondot Ráskai rokonának (affinis) nevezte, aki ráadásul egyetemi tanulmányait Ráskai Zsigmond néven folytatta, lásd C. Tóth Norbert: Az esztergomi székes- és társaskáptalanok archontológiája 1100-1543. (Subsidia ad historiam medii aevi inquirendam 9.) Bp. 2019. 107. 44 DL 20194. (Dersi Kelemen néven.) 45 DF 216635. 46 Pénztárosi tisztsége: Szabolcs megye II. 206., 730. sz., Kádas István: A megye pénze. A zsoldosok fenntartására kivetett adó és a megyei pénztár (1498-1511). In: Veretek, utak, katonák. Gazdaságtörténeti tanulmányok a magyar középkorról. Szerk. Kádas István - Skorka Renáta - Weisz Boglárka. (Magyar Történelmi Emlékek, Értekezések) Bp. 2018. 194., 199. Vö. DL 82930. Megyei követként: Arch. II. 515. A beregi és a szabolcsi helyzet között kétségtelenül gyökeres különbség figyelhető meg, és most nem arra a jelentéktelen eltérésre utalok, hogy Beregben nem vált következetes gyakorlattá az ispán nevének feltüntetése a megyei okleveleken (rendszertelenül viszont előfordul). Előbbi megyében ugyanis az ispáni tisztség mindig is szorosan kapcsolódott a megye jelentős hányadát elfoglaló munkácsi uradalom birtoklásához. Míg Szabolcs megyében 1486-tól, a dekrétum előírása szerint mindig helyben birtokos nemesek töltötték be az alispáni tisztséget, a beregi ispánok egyáltalán nem 110
