Századok – 2021
2021 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Büky Orsolya: Csánky Dénes az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum élén
CSÁNKY DÉNES AZ ORSZÁGOS MAGYAR SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM ÉLÉN hatására - már első beszélgetésük alkalmával megpróbált szót emelni a „gazdasági és egzisztenciális érdekeik” miatt egymással szembenálló művészeti „klikkek” nagy száma miatt, és e gyakorlattal szemben a művészek „nagyobb egységekbe tömörülését” szorgalmazta. Petrovics azonban amellett, hogy Hómannak írt levelében részletesen bemutatta a jelentősebb művészeti társaságokat, egyértelművé tette azt a véleményét is, mely szerint „az előbb említett alakulatokat nem lehet kárhoztatni, sőt úgy kell tekinteni, mint elkerülhetetlen egészséges jelenséget. Hasonló processus ment végbe Párisban, Münchenben, Bécsben stb., s ez mutatja, hogy itt nem valami különleges magyar mesterkedésről, hanem szükséges folyamatról van szó.”36 Gerevich viszont azt fejtegette Hómannak, hogy úgy kell kezébe vennie a „magasabb nemzeti esztétika irányítását”, ahogyan az oktatást, a tudományszervezést és egyházpolitikát is irányítani tervezi. Ennek érdekében, mint kultuszminiszternek neki kell majd megszabnia a 1933 tavaszára tervezett Nemzeti Kiállítás feltételeit is, és kineveznie a zsűrit, „pártokon, csoportokon, klikkeken felül állva”, mivel „e kormányzati jog egyszeriben véget vetne az amúgy sem jól működő művész parlamentalizmusnak”. Gerevich szerint: „Őszi művészetpolitikai szózatodra 50 éve várt a művészet és annak 50-100 évét fogja determinálni. A magyar művészet tökéletes alapokmánya ez, mely a nemzet esztétikai átnevelésére fog vezetni, egészséges, új, magyar, nemzeti ízlést fog a magyar tehetség ércéből kiolvasztani. Ez századokra szóló tett és dicsőség.”37 Az „új magyar nemzeti ízlésen” Gerevich természetesen az általa létrehozott Római Iskolát értette, és ez az elképzelés jól illeszkedett Hóman terveibe is, aki az „egységes nemzeti világnézet” megteremtése érdekében a számára túlságosan széttagolt klebelsbergi kulturális mező strukturális átalakítására törekedett. 36 OSZK Kt. Fond 15/1239. Petrovics Elek levele Hóman Bálinthoz, 1932. okt. 18. 37 OSZK Kt. Fond 15/579. Gerevich Tibor levele Hóman Bálinthoz, 1932. dec. 19. 38 „Evek óta figyeljük Gerevich Tibor káros befolyását a magyar képzőművészetre, aki a magyar művészet illetéktelen irányítására törekszik.” Medgyessy Ferenc, Ligeti Miklós, Stróbl Zsigmond, Szentgyörgyi István, Pásztor János és Teles Ede levele Ravasz Lászlóhoz a Madách-szoborpályázat zsűrizésének ügyében. 8 Órai Újság, 1938. június 12. 3. Gerevich nemcsak egyes képzőművészekkel, hanem a Magyar Művészet folyóirat és a Szinyei Társaság köréhez tartozó művészeti írókkal is ambivalens viszonyban volt. „Mellékelem Oltványi Imre följegyzését arról a telefonbeszélgetésről, amelyet annak idején Gerevich-csel folytatott. [...JA vén ravasz azzal az insinuati óval magyarázza O. támadását, hogy a »Szépművészet«-hez nem hítta meg munkatársnak. Teljesen reá vall. Az is, hogy letagad mindent. Azt is, hogy tanítványait rendszeresen Rippl ellen uszította. Egyikük, egy Pewny Denise nevű hölgy, Ripplről írta a doktori disszertációját. Alaposan lekicsinyl! benne R-t. Mikor kérdőre vonták miatta, azzal Hóman azonban nemcsak azzal volt tisztában, hogy kultúrpolitikai elképzeléseit — melyek természetesen a vezető kulturális intézmények kulcspozícióiban ülő személyeinek cseréjével is együtt járhattak — csak lépésről lépesre haladva valósíthatja meg, de azt is felmérhette, hogy a Szinyei Társaság tagjainak Gerevichcsel kapcsolatos szakmai és emberi averziói38 a későbbiekben sem fognak 1084
