Századok – 2021
2021 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Büky Orsolya: Csánky Dénes az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum élén
CSÁNKY DÉNES AZ ORSZÁGOS MAGYAR SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM ÉLÉN tényt, hogy a Tudományos Intézetek Szövetsége az ő kezdeményezésére és irányítása alatt jött létre, rendkívül rossz néven vette, hogy Gerevich a Nemzeti Múzeum dolgozóival önálló szakmai lobbiszervezetet kíván alakítani. Gerevich nyilván hamar átlátta, hogy az adott helyzetben kettejük közül Hóman rendelkezik nagyobb érdekérvényesítő képességgel, s 1919. február 9-én már a Tudományos Intézetek Szövetsége Tanácsának tagjaként ő javasolta, hogy „a Tanács Hóman Bálintnak a Tanács megszervezésével szerzett nagy érdemeiért jegyzőkönyvben fejezze ki köszönetét”.27 A húszas években baráti kapcsolatuk egyre szorosabbá vált, s míg Hóman a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójaként többek között jövendő kultúrpolitikai koncepcióján dolgozott,28 Gerevich a Római Magyar Akadémia igazgatójaként, valamint a Művészettörténeti és Keresztény Régészeti Intézet vezetőjeként egy „új magyar művészeti iskolát” igyekezett megteremteni.29 27 OSZK Kt. Fond 15/112. A Tudományos Intézetek Szövetségének működése során keletkezett iratok. Jegyzőkönyv a Tudományos Intézetek Szövetsége Tanácsának 1919. február 9-én tartott üléséről. 28 Büky Orsolya: Klebelsberg Kuno és Hóman Bálint közgyűjteményi koncepciójának különbségei a Magyar Nemzeti Múzeum Levéltára és az Országos Levéltár egyesítésének tükrében. Századok 153. (2019) 740. 29 Gerevich Tiborról: Szakács Béla Zsolt: Gerevich Tibor (1882-1954). In: „Emberek és nem frakkok” i. m. 178-205.; Ujváry Gábor: Egy tudós kultúrpolitikus kalandjai Rómában és a magyar hivatalokban. Gerevich Tibor és a Római Magyar Akadémia. Történelmi Szemle 58. (2008) 195-223.; Uö: Két dudás egy csárdában. In: Történeti átértékelés. Hóman Bálint a történész és politikus. Szerk. Ujváry Gábor. Bp. 2011.; Molnos Péter: Ujrafestve. Gerevich Tibor és Aba-Novák Vilmos. Enigma 16. (2009) 59. sz. 5-36.; Markója Csilla: Gerevich Tibor görbe tükörben. Enigma 16. (2009) 60. sz. 5-45.; P. Szűcs Julianna: Kurátor és kora. Az Enigma című folyóirat két számáról. Artmagazin 9. (2011) 3. sz. 20-23.; Markója Csilla: Gerevich Tibor és sokrétű hagyatéka. Aba-Novák Vilmos, Jeges Ernő és a kultúrpolitika a Horthy-érában. Enigma 25. (2018) 95. sz. 35-50. 30 A Művészbéke ügyéről részletesen lásd Büky O.: A szellem lovagjai i. m. 89-103. 31 „Kollár Kálmántól tudom, a Lyka helyének megpályázására gondol (a Képzőművészeti Főiskolában). [...] Már most tudnia kell, hogy egész légiónyi állástalan vagy nem kielégítő állású fiatal diplomás műtörténész les éhesen minden alkalomra. Az egyetem régen feni fogát a főiskolára, Gerevich szeretné a maga expositúrájának, és éppen ő már Lykát is kikezdte többször. Azzal érvelt ellene, hogy nem művészettörténész (hanem természetesen: újságíró). Egyik kedvenc tanítványa, Genthon István, már híreszteli is, hogy a tanszékre Szőnyi Ottó, Műemlékek O.frszágos] Bizottságának előadója kerül, annak helyét pedig majd ő foglalja el. Emlegetnek más jelölteket is. A főiskolának gondban fő miatta a feje, mert előre látja, hogy nagy küzdelme lesz Gerevich éheseivel. Gerevichnek még nagyobbra nőtt Gerevich joggal bízott abban, hogy ha Hóman kultuszminiszter lesz, még inkább „megnyílhatnak előtte a távlatok”, ám csalódnia kellett. Az egymással elkeseredett ellenségeskedésbe keveredett OMKT és a Szinyei Merse Pál Társaság (a továbbiakban: Szinyei Társaság) tagjai ugyanis abban mindenesetre egyetértettek (s ez a miniszteri pozícióba került és a Művészbéke30 megteremtésén fáradozó Hóman számára is világos volt), hogy Gerevichet az „összes művészeti kérdések legfőbb irányítójaként” semmi esetre sem fogják elfogadni. Ez a tény azt is jelentette, hogy azoknak az intézményeknek — Szépművészeti Múzeum, Képzőművészeti Főiskola31 —, melyek bevétele Gerevich legfőbb törekvése volt, 1082
