Századok – 2021
2021 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Deák Ágnes: Közigazgatási határok és nemzetiségpolitika Magyarországon az 1850-es években
KÖZIGAZGATÁSI HATÁROK ÉS NEMZETISÉGPOLITIKA MAGYARORSZÁGON AZ 1850-ES ÉVEKBEN parancsnokok mellé rendelt miniszteri biztosok — akik, ahogy azt már említettük, nagyobbrészt a birodalom más tartományaiból érkeztek Magyarországra — ezzel szemben mind a Bécsből elrendelt program készséges végrehajtóiként léptek fel, ahogy természetesen a katonai parancsnokok is. A nemzetiségi homogenizáció melletti érvek alkalmanként háttérbe szorították a legnyilvánvalóbb praktikus ellenérveket is. Például azon javaslat tárgyalásánál, hogy Ugocsa északi részét egyesítsék a máramarosi Huszt környéki területtel, s akkor Ugocsa többi, jórészt magyarok lakta területeit Bereg vagy Ung megye szintén magyarok által lakott területeivel lehetne összeolvasztani, Geringer be vallotta, hogy a nagy hegységek miatt ez földrajzilag nem célszerű, de azonnal hozzátette, hogy „politikai—közigazgatási szempontból” viszont egyértelműen kívánatos. Főként azzal érvelt, hogy mihelyt megszűnik az ostromállapot és a katonai igazgatás, sor kerül az alkotmányban és a községi törvényben foglaltak érvényesítésére Magyarországon is, lezajlik majd a választott járási és megyei kép viselő testületek megalakítása, s célszerű, hogy e testületek ne váljanak nemzetiségi konfliktusok színterévé — azaz mintegy az alkotmányos viszonyok bevezetése előfeltételének tekintette a homogén közigazgatási egységek létrehozását.26 Az is felmerült az érvek között, hogy vegyes lakosságú területeken a közigazgatási vezető „szimpátiáját nehezen tudná egyenlő mértékben megosztani, és nagyon könnyen előnyben részesíthetné az egyik vagy másik nemzetet”.27 Karl Freiherr von Geringer, elnöki iratok 1849:73. Ábrányi Alajos (1786-1853) Szabolcs megyei birtokos, 1848 előtt a megye főjegyzője, majd alispánja. 26 Geringer jelentésfogalmazványa Bachhoz. Pest, 1850. márc. 28. („sürgős” jelzéssel). MNL OL D 55 1850:5661. 27 Johann Bordolo von Boreo lovag altábornagy, kassai katonai kerületi parancsnok átirata Geringerhez. Sziget, 1850. szept. 17. (német nyelvű) MNL OL D 55 1850:17 995. 28 Baloghy László, Hont megyei ideiglenes vezető jelentése Geringerhez. Ipolyság, 1850. febr. 17. MNL OLD 55 1850:3079. A nagy mértékű átszabás ellenében megfogalmazott érvek legtöbbje azt fejtegette, hogy a pusztán nemzetiségi számarányok alapján, a terep- és útviszonyok, valamint a járási hivatalok számára felhasználható középületek hiányának figyelembe vétele nélkül teljesen célszerűtlen egységek jönnének létre. (Andreánszky Hont megyei javaslata szerint például a hontnémeti járásközpont a hozzá tartozó Bát községből az útviszonyok miatt csak három további település érintésével volt megközelíthető, ami valójában légvonalbeli távolságuk háromszorosát jelentette.)28 Továbbá az elmaradt 1849. évi adók behajtását nagy mértékben nehezíthette a sok település közigazgatási átcsatolása. Néhány hivatalnok próbálkozott azzal, hogy érvelésébe beleszője: „a szokások megzavarása és az évszázadok óta fennálló viszonyok és érdekek” megsértése nem célszerű, ezt azonban Geringer és a katonai vezetők azonnal lesöpörték azzal, hogy — ahogy Johann Bordolo von 1064
