Századok – 2021
2021 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Bácsatyai Dániel: Bolgár–magyar háborúk az 1250–1260-as években
BÁCSATYAI DÁNIEL dokumentumban István intitulatió]^ nem tartalmazza a kunok ura címet (dux Cumanorum), ami az ifjabb királyi oklevelekben csak 1267-ben és 1268 elején fordul elő.140 A diploma rendelkezésre álló szövege tehát kétségtelenül hibás, lehetséges azonban, hogy az elírást nem az ifjabb király címében, hanem az átírt oklevél dátumában kell keresnünk, azaz a dokumentum valójában nem 1266-ban, hanem 1267. június 23-án keletkezett. Ez a megoldás jól illeszkedne az 1267 évi belháború utójátékának általunk valószínűsített forgatókönyvéhez. 1267 június 3-án vélhetően már megkezdődött az országot elhagyni készülő kunok visszatérítése érdekében indult hadjárat, az ifjabb király ekkor ugyanis a kői monostor mellett keltezte egy oklevelét.141 Nem lehetetlen, hogy a Duna mellett leereszkedő István a kunokat csak a magyar fennhatóság alatt álló Vidinnél érte utol, és ekkor kerített sort június 23-ai oklevele kiállítására. 140 Bácsatyai D.: IV. Béla és István ifjabb király i. m. 1060. 141 Uo. 1070. *** Mit mondhatunk tehát összefoglalásul a vizsgált évtized bolgár—magyar kapcsolatainak fordulópontjairól? IV. Béla királysága és délkeleti szomszédja, az Aszenida bolgár cárság között sokáig barátságos viszony állt fenn. Miután Béla sógora, II. (Ászén) Iván meghalt, a stabilabb kormányzattal rendelkező és így erősebb magyar fél sikeres kísérletet tett a kötelék szorosabbra fűzésére. A kiskorú II. (Ászén) Mihály — valamikor 1256 előtt — feleségül vette IV. Béla unokáját, és előfordult, hogy nemzetközi tárgyalásokon apósa, a Magyar Királyság déli határvidékét ellenőrző Rosztiszláv herceg képviselte a kis cárt. Védence és veje meggyilkolása után Rosztiszláv 1257-ben, de még 1258. május 28. előtt bevonult a bolgár fővárosba, Tirnovóba, hogy kiszabadítsa és hazavigye leányát, az özvegy cárnét, majd maga vette fel az imperator Bulgarie címet. 1258 vagy 1259 nyarán egy újabb magyar hadjárat indult Bulgáriába — talán Rosztiszláv cári igényeinek érvényesítése érdekében -, amelyben Hahót nembéli Csák zalai ispán is részt vett. 1260 második felében a cseh-magyar konfliktust kihasználó bolgár uralkodó, Ászén Konstantin megtámadta a Szörényi Bánságot, ám Kemény fia Lőrinc Szörényi bán hamar úrrá lett a veszélyen. A szerb származású Konstantinnak három nagyhatalmú szomszéd: a Magyar Királyság, az Arany Horda és az 1261-ben restaurált Bizánci Császárság között kellett lavíroznia. VIII. (Palailogosz) Mihály 1262 folyamán szállta meg Bulgária déli határvidékét, valamint két Fekete-tengeri kikötővárost, Meszembriát és Ankhialoszt. Feltételezhetjük, hogy a bizánci császár akciója egybeesett azzal a Bulgária elleni magyar hadjárattal, amelyet Pauler Gyula az 1261. évre keltezett; 1053
