Századok – 2021
2021 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Bácsatyai Dániel: Bolgár–magyar háborúk az 1250–1260-as években
BOLGÁR-MAGYAR HÁBORÚK AZ 1250-1260-AS ÉVEKBEN Miskolc nembeli Panyit irányított, s amiért 1263-ban, majd 1265-ben nyert jutalmat Istvántól.106 Panyit két ízben is járt a tatároknál — először talán éppen 1259—1260 körül —, s a második követségről azt is tudjuk, hogy a diplomáciai megbízást teljesítő báró valamiképpen elérte a már-már Magyarországra törő mongol kánnál, hogy álljon el háborús szándékától (manus illorum contra nos iám ad arma incitatas fidelitatis sue studio et innate probitatis ingenio compescuit revocando)}^ Nem lehetetlen, hogy Panyit az ifjabb király képviseletében katonai segítséget ajánlott Berkének, aki ekkoriban már aligha akart komoly erőfeszítést tenni a nyugati terjeszkedés érdekében. Bár forrásaink meglehetősen szűkszavúak, talán mégis megkockáztathatjuk, hogy a tatár-magyar kapcsolatfelvétel a Bizánc elleni közös katonai fellépés előkészítése volt. A Szventeszláv Jakabbal Trákiába érkező magyar kontingens azonban nem lehetett nagy: mivel Pakhümerész nem tud magyar közreműködésről, az ifjabb király küldte sereg bizonyára észrevétlen maradt a sztyeppéi haderőben. Éppen ezért feltételezhetjük azt is, hogy a Szventeszláv Jakabhoz csatlakozó segédcsapat zöme jobbára az István fennhatósága alatt álló magyarországi kunokból állhatott. 106 1263: Györffy György: Adatok a románok 13. századi történetéhez és a román állam kezdeteihez I—II. Történelmi Szemle 7. (1962) 7., 1265: HO VIII. 99. 107 1270: ÁÚO XII. 7. 108 1270: HO VI. 166. 109 1267: CD IV/3. 407-408. 110 1268: ÁÚO VIII. 196. A Görögország elleni hadjárat időpontjából adódó másik jelentős következtetés a magyarországi belháború kronológiájára vonatkozik. Láthattuk, hogy az ifjabb király éppen abban az időszakban küldte el báróit Szventeszláv Jakab megsegítésére, amelyet Pauler nyomán hagyományosan a belháború hónapjainak szoktak tekinteni. Feltételezhetnénk, hogy a fia országrészébe sereget küldő IV. Béla éppen azért választotta 1264—1265 telét, hogy pontot tegyen a családi viszály végére, mivel fia báróinak egy része ekkoriban a Balkán távoli szegletében hadakozott. Ha azonban végigtekintünk a görög akció ismert résztvevőinek névsorán, rögtön el is vethetjük az említett lehetőséget, hiszen mindegyikük részt vett a belháború harcaiban, alkalmasint már a feketehalmi védekezéstől kezdve, így a két hadi eseménysor között aligha lehet időbeli átfedés. A Szventeszláv Jakabhoz küldött seregek egyik vezére az ifjabb király erdélyi vajdája, Kán nembeli László volt,108 akinek komoly szerep jutott a belháború első szakaszában: az Istvántól IV. Bélához pártoló vajda és Gyula nevű testvére vezette ugyanis az öreg király országrészéből kiinduló támadások egyikét.109 A Kán-fivérek vezette hadsereget az ifjabb király hűségén kitartó Sándor Szörényi bán verte vissza,110 aki ugyancsak a görög földre küldött bárók egyike volt, hasonlóan az isaszegi 1048
