Századok – 2021
2021 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Bácsatyai Dániel: Bolgár–magyar háborúk az 1250–1260-as években
BOLGÁR-MAGYAR HÁBORÚK AZ 1250-1260-AS ÉVEKBEN sem hagyhatták a sorsára. Ekkor mutatkozott meg igazán fájón Rosztiszláv hiánya. Hamarosan — de talán már ekkoriban is — egy ugyancsak orosz származású bolgár bojár, Szventeszláv Jakab vált a magyar érdekek képviselőjévé; ő azonban csak a következő balkáni magyar hadjárat idején jutott komolyabb szerephez. Mongol szövetségben Bizánc ellen (1264/1265 tele) A magyar hadsereg következő balkáni szereplését Pauler Gyula 1263-ra helyezte. A hazai oklevéh/^rmV'Jk 1266-tól kezdve ugyanis egy olyan hadjáratról is beszámolnak, amelyet István ifjabb király bárói görög földre vezettek, mégpedig az ifjabb király megbízásából, VIII. (Palaiologosz) Mihály bizánci császár ellen. A szövegekből az is kiderül, hogy az akció célja a bulgáriai tartomány úr, Szventeszláv Jakab megsegítése volt, akiről a szakirodalom azt feltételezi, hogy a magyar fegyverek támogatása emelte Ászén Konstantin riválisává. Mivel okleveleink a görögök elleni harcokat minden esetben az isaszegi csata előtt említik,74 így Paulernek előbb a belháború kronológiáját kellett tisztáznia. Mint láttuk, ő 1265 márciusára helyezte az isaszegi csata időpontját, s úgy vélte, hogy mivel „1264 elején már a polgárháborúra készültek a felek”, a VIII. Mihály elleni hadjárat „csakis 1263-ban történhetett”.75 74 1268: ÁÚO VIII. 196.; 1270: ÁÚO XII. 12.; 1270: HO VI. 166. 75 Pauler Gy: V. István bolgár hadjáratai i. m. 173. Pauler Gyula kronológiáját követte Darkó Jenő is. Jenő Darkó: Byzantinis eh-ungaris ehe Beziehungen in der zweiten Hälfte des XIII. Jahrhunderts. Weimar 1933. 26-35. A magyar bizantinológus néhány téves érvelésen alapuló korábbi nézetet is felelevenített. Ezek közé tartozott az 1262-ben Bizáncban letelepedő bolgár trónkövetelő, Mützész és Rosztiszláv fia, Mihály boszniai herceg személyének azonosítása is. Ez a később is feltűnő {Szilágyi László: Rasztiszláv családja Bulgáriában. Turul 61-64. [1947-1950] 14-15.) hibás kiindulási pont határozza meg a görögországi magyar-bolgár vállalkozás okát firtató kérdésre adott választ is. Darkó szerint tehát István ifjabb király nem unokaöccsét, az állítólagosán IV. Béla táborához húzó Mihály- Mützészt, hanem Szventeszláv Jakabot tette meg bulgáriai érdekei képviselőjének, mire a kisemmizett Árpád-házi rokon bizánci segítségért folyamodott, hogy birtokba vehesse apja, Rosztiszláv bulgáriai örökségét. Az elmélet szerint István ifjabb király, Szventeszláv Jakab és Ászén Konstantin cár egy térfélre kerültek, és amikor a Mützész-Mihály érdekében (is) fellépő VIII. Mihály bizánci császár 1262- ben elfoglalta Bulgária déli részét, az ifjabb király magyarjai és bolgár szövetségeseik bosszúhadjáratot indítottak Bizánc ellen. - Mützész és Mihály boszniai herceg azonosítása nem csak azért tarthatatlan, mert Pakhümerész nem hagy kétséget afelől, hogy Mützész bolgár volt. Pakhümerész II. 448-449. (lib. V. cap. 5.). E tény és a kronológiai ellentmondások mellett Darkó Jenő rekonstrukciója azért sem hihető, mivel Mihály 1266-ig a magyar politika részeseként tűnik fel. Zsoldos A.: Családi ügy i. m. 122. 85. jegyz. Az a feltételezés, hogy Mihály nem Boszniát, hanem Bulgária Rosztiszláv által állítólagosán meghódított részét örökölte volna, összeegyeztethetetlen a pozsonyi béke 1262. december 5-ei poroszlói megerősítésének szövegével. MES I. 480. Lásd 69. jegyz. Pauler ezúttal csak részben hasznosította a korszakra vonatkozó elbeszélő források híradásait, amelyeket azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni az eseménytörténet felvázolása során. Az 1260-as évek balkáni eseményeinek egyik legfőbb forrása Geórgiosz Pakhümerész történeti műve, amely 1040
