Századok – 2021

2021 / 5. szám - MAGYAR LEGITIMIZMUS – HABSBURG SZEREPFELFOGÁS - Paál Vince: Gratz Gusztáv legitimizmusa publikációi tükrében

PAÁL VINCE lehetett az út mellett a fákat felismerni. Amúgy éppen apály volt, és a tenger nem tett az emberre akkora hatást, mint megérkezésem délutánján. Háromórás autó­zás után értem Irúnba, hogy aztán hamarosan Biarritzba folytassam utam. Ott éjszakáztam, és a következő nap egy rövid bordeaux-i tartózkodás után Lyonon át Bázelba utaztam tovább. Az Őfelségével folytatott megbeszélések mély benyomást hagytak bennem, és az a kérdés, hogy vajon történhet-e valami, ami a restauráció ügyét előremoz­díthatná, lequeitiói látogatásom után még hónapokig foglalkoztatott. Ennek látható jelei azok a cikkek, amelyeket júliusban és augusztusban [és szeptem­berben] a Pester Lloydsán „Anschlussfrage und Monarchie“ [Az anschluss kér­dése és a Monarchia], „Monarchie und Legitimismus“ [Monarchia és legitimiz­mus], „Österreich und Ungarn“ [Ausztria és Magyarország], „König Kari im Weltkrieg“ [Károly király a világháborúban] stb. címmel publikáltam. Ezek a cikkek azonban csak azt a tényt tanúsítják, hogy akkoriban sokat foglalkoztam a restauráció ügyével, de kevés felvilágosítást adnak azokról a gondolatokról, amelyek előttem lebegtek. A Monarchia visszaállítását célzó akció lehetőségeiről folytatott gondolkodás teljesen negatív eredményt hozott. Ez volt az az időszak, amikor Németország Népszövetségbe való belépésének és a tartós európai békét ígérő locarnói szerződésnek50 az előkészítése folyt. (Ez októberben [sic!] — mint ismert - létre is jött.) Annak az esélye, hogy a restauráció gondolatáért amúgy sem lelkesedő, sőt azt részben kifejezetten ellenző nyugati hatalmakat megnyer­jük a Habsburg-ház Magyarországra való visszahelyezése mellett, hogy őket arra tudjuk ösztönözni, hogy egy ilyen akciót, Németország heves ellenállása ellenére, határozottan támogassanak, egy olyan időben, amikor minden törekvés arra irá­nyult, hogy Németországot beillesszék az európai együttműködés rendszerébe, teljesen kilátástalan volt. Éppen úgy szinte reménytelen volt az is, hogy a kisan­­tant restaurációval szembeni ellenállását letörjük. A kisantant államai ugyancsak azt gondolták, hogy a locarnói szerződés elhárította azt a veszélyt, hogy az ő vi­lágháború után szerzett területi nyereségeiket megkérdőjelezni lehessen. Teljesen kizárt volt, hogy éppen ebben a pillanatban az álláspontjuk szerint területeik megtartása szempontjából szintén aggályos restauráció képében új veszélyt idéz­zenek elő. 50 A locarnói szerződést 1925. október 5. és 16. között a svájci Locarno városában tartott nemzetközi konferencia után 1925. december 1-jén Londonban írták alá. Egy sor szerződést tartalmazott. A ga­ranciaszerződésekben Németország, illetve Franciaország és Belgium lemondott a fennálló határok erő­szakos megváltoztatásáról, amelyért Olaszország és Anglia vállalt kezességet. A garanciaszerződést ki­egészítették Németország Franciaországgal, Belgiummal, Lengyelországgal és Csehszlovákiával kötött választott bírósági szerződésével. Mivel Németország keleti határainál nem szavatolták a status quót, ezért Franciaország Lengyelországgal és Csehszlovákiával kötött kölcsönös garanciális szerződéseket. 999

Next

/
Oldalképek
Tartalom