Századok – 2021

2021 / 5. szám - MAGYAR LEGITIMIZMUS – HABSBURG SZEREPFELFOGÁS - Paál Vince: Gratz Gusztáv legitimizmusa publikációi tükrében

PAÁL VINCE Másnap folytattam utam a spanyol határ felé. A táj jellege, amelyen keresztül haladtam, itt már jelentősen eltért Franciaország más vidékeitől. Fenyőerdőkön keresztül haladtunk, amelyek alját erika borította, előttünk a Pireneusok lánca, amelyhez egyre közelebb jutottunk. Iránnál léptük át a határt. Itt már megta­­pasztaltam, hogy idegen világba kerültem, mert egyetlen általam beszélt nyelven sem tudtam megértetni magam. Már a határőrök sem értették sem a franciát, sem az általam ismert néhány olasz szót, és még kevésbé természetesen a németet vagy az angolt. Amikor villamosított kisvasúttal tovább haladtunk, szembe tűnt, amint a növényzet egyre furcsábbnak hat. Bár itt is az otthonról ismert akácok, nyírfák, nyárfák és erdei fenyők voltak, köztük azonban már eukaliptuszok, fü­gefák, babérbokrok és teljes virágban pompázó liliomfák, aranyszínű gyümölcsű narancs- és citromfák mellett helyenként már egy-egy szabadon növő pálmafa is látható volt. A települések a mi fogalmaink szerint szabálytalanabbak. A házak masszív, magas, takaros tornyú, sokszor több száz éves templomok köré csopor­tosulnak. Az emberek, akik ezt a földet ősidők óta lakják, a baszkok, magas nö­vésű, szélesvállú, szép szabású embertípust képviselnek, amelynek a szívós kitar­tás, komolyság és kedélyesség úgyszólván az arcára van írva. Egymás közt sajátos nyelvjárást beszélnek — a baszkot —, amely az idegent semmilyen más nyelvre nem emlékezteti és számára teljességgel érthetetlen. Részben erdős, részben szőlővel beültetett domboldalakon, templomok, kolostorok és festői helységek mellett, irt­ott kilátással a távoli tengerre, sajnos szakadó esőben, vezetett az út San Sebastián felé, ami inkább egy város volt a tenger partján, mintsem az, amit mi tengeri für­dőhely alatt értünk. A továbbhaladáshoz Lequeitióba itt nemcsak vonatot kellett váltani, hanem az indulás is más állomásról történt. Első pillanatban bosszantó, hogy a csatlakozó vonat éppen elment, de aztán örvendetes, hogy így most van négy óra a gyönyörű tengerparton a dörgő hullámverést hallgatni. Az idő viharos volt, és a hullámok magasra csaptak. Néhány bátor ember mégsem riadt vissza a fürdéstől. Habár az eső időközönként rövid időre elállt, hideg volt, úgyhogy semmi kedvem nem volt példájukat követni. A Biscayai-öböl vizét a vihar annyi­ra felkavarta, hogy a partnál, ahol a hullámok megtörtek, kávébarna színe volt. San Sebastián Amara nevű vasútállomásától a Bilbaóba induló vonattal más­fél óra az út Déváig. Ezt a kis települést is — mint az összes tengerparti helységet — fürdőhelyként is használják. Itt várt rám autóval Őfelsége megbízásából Cziráky József56 gróf, aki a szabadságon levő Károlyi József grófot helyettesítette, úgyhogy 36 Cziráky József gróf (1883-1960) legitimista politikus, főispán, kormánybiztos, nemzetgyűlési képviselő, felsőházi tag, Károlyi Mihály sógora. A királyi család magyarországi ingatlanainak vagyon­kezelője volt. A második királyvisszatérési kísérlet alkalmával az ő dénesfai birtokán szállt le IV. Károly repülőgépe. 991

Next

/
Oldalképek
Tartalom