Századok – 2021
2021 / 5. szám - MAGYAR LEGITIMIZMUS – HABSBURG SZEREPFELFOGÁS - Paál Vince: Gratz Gusztáv legitimizmusa publikációi tükrében
PAÁL VINCE dolgozni.30 A második világháború alatt az idősödő politikus a külügyminisztérium számára A Monarchia felosztásának következményeiről című tanulmányában a Monarchiának egy új, alaposan megreformált lehetséges változatát vázolta fel.31 Nemzetek feletti tényezőként ennek élére állítani továbbra is a Habsburgdinasztiát javasolta. 30 A király kérdés politikai problémái i. m. 2.; „A nemzet érdeke, hogy a törvényes király mellett kitartson!” i. m. 3-4.; Gustav Gratz: Anschlussfrage und Monarchie. Pester Lloyd (M), 1925. augusztus 27. 1-2.; Uö: Közép-európa balkanizálódása. Magyar Szemle 9. (1928) 1-6.; Uö: Erbkönig Otto i. m.; Uö: Coopération économique et politique des états danubiens. L’Esprit international 23. (1932) 364- 379.; Uö: La politique extérieure du légitimisme hongrois. Frontières: revue de politique étrangère 21. (1935) 4-9.; Uö.: Les avantages de la restauration. Frontières: revue de politique étrangère 25. (1935) 115-117.; Uő: Középeurópa problémája. Külügyi Szemle 13. (1936) 114-118. 31 Közli Gyarmati György: Gratz Gusztáv a Monarchia felosztásának következményeiről. Történelmi Szemle 37. (1995) 1. sz. 83-115. Vö. Fiziker R: Habsburg kontra Hitler i. m. 207-208. 32 Gratz, G.: Augenzeuge dreier Epochen i. m. 33 Uo. 333-344. (A fordítás a szerző munkája. - P. V.) *** Az alábbiakban Gratz Gusztáv német nyelven írt és németül megjelent32 memoárjából magyar fordításban olvasható a királyi családnál, Lequeitióban tett látogatásáról szóló visszaemlékezés.33 A memoárnak ez a része besorolható Gratz legitimista vonatkozású publikációi közé, hiszen emlékeit nyilván azzal a szándékkal vetette papírra, hogy azok egyszer majd szélesebb közönség számára nyomtatásban is megjelenhessenek, mégha ez életében nem is valósult meg. A látogatás ténye önmagában is azt mutatja, hogy Gratz Gusztáv Zita királyné feltétlen bizalmát élvezte, aki a lehetőségek szerint igyekezett mindent elkövetni, hogy egyengesse legidősebb fia, Ottó főherceg útját ősei trónjára. A meghívásnak is az volt a célja, hogy a királyné és „főbizalmasa” egy olyan legitimista szerv létrehozásáról tárgyaljanak, amelynek az lett volna a feladata, hogy a legitimista megoldással kapcsolatos információkat, az azzal kapcsolatos politikai eseményeket állandóan figyelemmel kísérje, és az ebben a vonatkozásban mérvadó politikai tényezőket ebben az irányban befolyásolja. Sem Gratz nem írt róla, sem egyéb forrás nem ismert arról, hogy egy ilyen legitimista szerv valóban megkezdte-e működését. Mindenesetre Gratz Gusztáv legitimista publikációi a látogatást követő időszakban megszaporodtak, ami azt jelzi, hogy a kérdés ekkor különösen foglalkoztatta, és a nagyközönség körében igyekezett érvelni a legitimista megoldás mellett. A látogatás leírása érdekes megfigyeléseket tartalmaz a királyi család mindennapi életéről, lakókörülményeiről és az 1920-as évek baszkföldi miliőjéről egyaránt. 989
