Századok – 2021
2021 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Neumann Tibor: Alispánválasztás a középkor végi Magyarországon
TANULMÁNYOK Neumann Tibor ALISPÁNVÁLASZTÁS A KÖZÉPKOR VÉGI MAGYARORSZÁGON* A Nagylucsei család levelesládájában fennmaradt három levél az 1488 és 1493 közötti évekből, amelyek az alispán megyei nemesség általi megválasztásáról tesznek említést Bars megyében. 1 A középkori megyére és megyei hatóságra vonatkozó kutatások mindeddig nem foglalkoztak az alispánválasztással, hiszen a források hallgatásából jogosan tűnhetett úgy, hogy a korábbi évszázadokban tapasztalt gyakorlathoz hasonlóan az alispán a mohácsi csata előtti évtizedekben is az ispán familiárisa és választottja volt. Ismereteim szerint egyedül Holub József tett említést a nemesség alispánválasztás iránti igényéről 1917-ben megjelent tanulmányában, melyben az általa ismert forrásokat - köztük a Bars megyeieket is - felsorolva arra a következtetésre jutott, hogy a Jagelló-korban még nem történt lényegi változás a kérdésben: az ispánok hatalmuknál fogva keresztülvitték, hogy jelöltjüket a megye elfogadja.2 Az a kérdés tehát, hogy a Nagylucsei levelezés egy kirívó, rendszerbe nem illeszthető jelenségre utal, melynek nincsen korabeli párhuzama más megyékkel, vagy valóban egy országszerte meginduló folyamat részeként értelmezhető. A kérdésnek óriási a társadalomtörténeti jelentősége: ha az alispánválasztás intézménye a középkor végén nemcsak Barsban, hanem esetleg más megyékben is igazolható lenne, az számos kérdés újragondolását szükségessé tenné. Hiszen sem a hely-, sem a politikatörténeti kutatások szempontjából nem mellékes az a körülmény, hogy egy személy életútját vizsgálva pusztán az általa viselt alispáni tisztségből következtethetünk-e a megyésispán és a közötte lévő familiárisi kapcsolatra. Gondoljunk például a Jagelló-kor „köznemesi” politikusaira, akik számos esetben mutathatók ki megyei pozícióban, és éppen ezért feltételezni szoktuk főuraktól való függésüket.3 Az alispánválasztás kétségtelenül az a kulcsfontosságú 1 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban: MNL OL), Diplomatikai Levéltár (a továbbiakban: DL) 19359., DL 19361., DL 19966. (Szövegüket lásd lejjebb.) 2 Holub József: A főispán és alispán viszonyának jogi természete. In: Emlékkönyv Fejérpataky László életének hatvanadik, történetírói működésének negyvenedik, szemináriumi vezetőtanárságának harmincadik évfordulója ünnepére. Bp. 1917. 206-210., a barsi levelekről: 207. 3 Vö. Kubinyi András: A királyi tanács köznemesi ülnökei a Jagelló-korban. In: Mályusz Elemér emlékkönyv. Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok. Szerk. H. Balázs Éva - Fügedi Erik- Maksay Ferenc. Bp. 1984. 264-265.; Uő: A magyar állam belpolitikai helyzete Mohács előtt. In: Mohács. Tanulmányok a mohácsi csata 450. évfordulója alkalmából. Szerk. Rúzsás Lajos - Szakály Ferenc. Bp. 1986. 74-77. A tanulmány a 2018. november 29-én Egerben, a Rendi országgyűlés - Polgári parlament. Érdekképviselet és törvényhozás Magyarországon a 15. századtól 1918-ig című konferencián elhangzott előadás írott és bővített változata, elkészítését az NKFI K 134690. számú pályázata támogatta. 99 SZÁZADOK 155. (2021) I. SZÁM
