Századok – 2021
2021 / 1. szám - A MAGYAR ÁLLAMISÁG FORDULÓPONTJAI - Székely Tamás: A kiegyezés mint biztonsági játszma. A dualizmus kora biztonságtörténeti perspektívából
SZÉKELY TAMÁS a realisták alapvetéseit. A konstruktivisták szerint ugyanis a minket körülvevő világ nem tekinthető egy eleve adott realitásnak, hanem egy inter szubjektív interakciók által létrejött társadalmi képződményről van szó, ahol a különböző szerepek és struktúrák is kölcsönösen konstruáltak, tehát az olyan szellemi tényezők is, mint a normák, az identitások és eszmék, amelyek kulcsszerepet játszanak a politikában és a történelemben.15 Ebben az értelmezésben a biztonság is kontextusfüggő társadalmi képződmény, amelynek az értelmezése nem szűkíthető le csupán a hatalompolitikai és katonai folyamatok mégoly alapos elemzésére. A konstruktivisták szerint a biztonságnak adott helyen és időben mindig eltérő jelentése van, amelyet a politikai vezetők és vezetettek között zajló diskurzusok és viták hoznak létre. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy adott estben ne létezne valós fenyegetés, és hogy a biztonsági válságoknak ne lehetne valóságalapja, de arra rámutat, hogy egy-egy biztonsági kérdés köré nagyon összetett politikai és társadalmi folyamatok épülnek. 15 A biztonság konstruktivista elméleteiről lásd Biztonságpolitikai kézikönyvi, m. 35-40.; Security Studies i. m. 59-72. 16 Barry Buzan - Ole Waever- Jaap de Wilde: Security. A new framework for analysis. London 1998. 33-36. 17 No. John L. Austin: Tetten ért szavak. Bp. 1990. A biztonság konstruktivista értelmezése az úgynevezett koppenhágai iskola formájában csúcsosodott ki.16 Ez az iskola alkotta meg ugyanis az úgynevezett ’securitization’-elméletet, amelyet magyar nyelvre a nyelvtörő ’biztonságiasítás’ helyett és a közismert ’szekularizáció’ szavunk mintájára talán ’szekuritizációnak’ érdemes fordítanunk. A szekuritizáció azt a diskurzív folyamatot takarja, amelyben egy bizonyos veszély vagy fenyegetettség konstruálódik. Röviden összefoglalva: szekuritizációról akkor beszélhetünk, amikor egy adott szereplő (actor) egy bizonyos ügyet, folyamatot vagy másik szereplőt (threat) egy referens tárgyra (re ferent object) nézve egzisztenciális fenyegetésnek nyilvánít. Amennyiben ezt a releváns célközönség (audience) el is fogadja, akkor felfüggeszthetővé válnak a politika hagyományos keretei, és rendkívüli intézkedéseket lehet hatályba léptetni a vélt vagy valós veszély elhárításának céljából. Ahhoz, hogy valaki valamit biztonsági kérdéssé tudjon nyilvánítani, elegendő autoritással (authority) és eszköztárral (repertoire) kell rendelkeznie egy adott közönségen belül, továbbá megfelelően kell artikulálnia a szóban forgó veszélyt. Ezért is játszik kulcsszerepet a koppenhágai iskolánál a nyelvtudományokból kölcsönzött Austin-féle beszédaktus elmélet17 (speech act), hiszen egy adott veszély artikulációja nem csupán a veszély leírását vagy ismertetését jelenti, hanem egy szekuritizációs mozzanatot (securiti zing move) is, amelynek során az adott biztonsági kérdés (security issue) létrejön/ testet ölt. Amikor egy szereplő egy biztonsági kérdést valamilyen okból meg akar 9
