Századok – 2020
2020 / 4. szám - UTAK TRIANONHOZ - Göncz László: A muravidéki szlovénok és a Mura mente helyzete 1918 őszétől a Tanácsköztársaság létrejöttéig
GÖNCZ LÁSZLÓ 765 konszenzust keresett. Egyrészt a feszültséget kellett csillapítani, másrészt fontos volt, hogy létrejöjjön egy olyan szervezeti-közigazgatási egység a szlovénok lakta vidéken, amely legalább minimális többségű támogatást élvez. A szlovén autonómiáról, valamint az azzal összefüggő, 1919. februárjában zajló eseményekről a Berinkey-kabinet az időközben leköszönő Jászi Oszkár minisztertől, illetve kabinetjétől több iratból összetevődő iktatómappát örökölt A magyarországi vendek önrendelkezési joga címmel (ez a cím szerepel a borítón), amelyben a különböző do kumentumok nincsenek (és feltehetően nem is voltak) külön-külön jelölve vagy sorszámmal ellátva. 112 Obált és a magyar kormányt a Klekl-féle autonómia-javaslat, minden ellentmondásossága ellenére, komolyan foglalkoztatta. (A Klekl-javaslat mellett Némethy Vilmos, alsólendvai ügyvéd és csoportja is készített egy teljes körűnek nem mondható, csupán a nyelvi jogokra koncentráló autonómia-tervezetet, továbbá Tkálecz Vilmos, Obál kormánybiztos egyik meghatározó embere is fáradozott valamiféle megoldáson, amely az Obál-féle vármegye-terv bizonyos részeire épült, valamint a muraszombati értelmiségiek is megfogalmaztak néhány rendelkezést.). Nagy gondot jelentett a kormánybiztosnak, hogy a Klekl-féle autonómia-javaslatot a muraszombati értelmiség és a szociáldemokraták hevesen támadták. Sőmen Lajos, muraszombati pártelnök, korábban a nemzeti tanács elnöke aláírásával 1919. február 5-én levelet intéztek Obálhoz (ezt később a miniszterelnök is megkapta), amelyben a Klekl-féle autonómia-tervet határozottan ellenezték.113 A február 16-ai levelükben, amelyet az említett napon tartott tisztújító közgyűlés után, annak a megbízásából írtak Obál Bélának, egyebek mellett leszögezték, hogy „a népköztársaság kormányának és pártunknak programjához híven az a feladata, hogy az egyház és állam szétválasztását megvalósítsa, az iskolákat államosítsa, az egyházi birtokokat a papoknak nyújtandó ellenében kisajátítsa; ezzel szemben az autonóm tervezet egyenesen ellenforradalmi jelszavakat propagál, az állami iskolákat is felekezetivé próbálja tenni.” A folytatásban kijelentették, hogy mindenféle autonómia-tervezet ellen a leghatározottabban tiltakoznak, mert „évezreden keresztül nem volt a járásban disszonancia magyar és vend között, ezután sem lesz, és nem fogjuk eltűrni, hogy bárki olyan törekvésekkel lépjen fel, mely ezen békés egyetértést megbontani akarná. Kárhoztatjuk Klekl József és megtévelyedett társainak azon tervét, mellyel a wilsoni elvek fejtetőre állítatásával nem is a mi vend nyelvünk, de a nekünk is idegen szlovén nyelv elfogadására akar kényszeríteni”. A levelet, amelyet Csernovits Sándor újonnan megválasztott elnök és az új vezetőség 112 MNL OL K 26 A magyarországi vendek önrendelkezési joga (a továbbiakban: 1919-XXII. 1429.). 113 MNL OL K 26 1919-XXII. 1429. A muraszombati és „vendvidéki” szociáldemokraták 1919. február 14-ei keltezésű, Berinkey miniszterelnöknek címzett táviratukban az Obál kormánybiztosnak küldött 1919. február 5-ei levelükre hivatkoztak.
