Századok – 2020

2020 / 1. szám - A TÁRSADALMI MOBILITÁS KÉRDÉSEI MAGYARORSZÁGON - Borbély Zoltán: Nemesi stratégiák és társadalmi mobilitás Felső-Magyarországon a 17. század első felében

BORBÉLY ZOLTÁN 39 A következő generációban azonban már feltűnik az országos elithez tartozó vagy erősen afelé tendáló rokonság. Az ifjabb Mihály felesége Segnnyei Borbála lett, akinek felmenői katonai szolgálat révén szereztek ismertséget a nevüknek és szerényebb birtokállományt. Apja, Segnnyey Miklós, Bocskai kassai kapitánya volt, akit a fejedelem bárói rangra is emelt, uralkodói megerősítése azonban nem ismert, vagy nem történt meg.58 Anyai nagyapja pedig Balázsdeák István egri hadnagy, a korszak egyik jól ismert katonája volt.59 Az esküvőre Mihály bárói rangemelése után két évvel került sor. Két lánytestvérének a házasságai azonban már az egyre gyarapodó társa­dalmi tőkére engednek következtetni. Zsuzsanna első férje gyimesi Forgách László, aki a család bárói vonalának ugyan csak távolabbi rokona volt, de má­sodik férje Munkács frissen bárósított urának, Esterházy Miklósnak a testvére, Pál lett.60 A fiatalabb Károlyi lány, Fruzsina pedig az erdélyi arisztokráciához tartozó losonczy Bánffy Mihályhoz ment feleségül. A család rokoni kapcso­latrendszere tehát a birtokok elhelyezkedéséhez kiválóan alkalmazkodó kettős irányultságot mutat, vagyis a királysági elit mellett Erdély felé is igyekeztek erősíteni a kapcsolatokat, amelyeket azután minden kétséget kizáróan a család távolabbi ágához tartozó Zsuzsanna és testvére, Katalin házasságai szilárdítot­tak meg döntő módon. A korán megárvult lányok Károlyi Mihály és Perényi Erzsébet gyámsága alá kerültek, a kiházasításukról pedig már az ifjabb Károlyi Mihály gondoskodott a Bocskai-felkelés kellős közepén. A lányok hozomá­nyát is ő adatta ki 1606 folyamán férjeiknek, Bethlen Gábornak és Bánffy Istvánnak.61 Míg Zsuzsanna élete végéig az erdélyi fejedelem hitvese maradt, addig Katalin Rhédey Ferenc váradi kapitány, majd az idősebb Bethlen István felesége lett. Vagyis az 1620-as években az erdélyi elit legfelső rétege számára jelentett előnyös házasságot egy Károlyi lány. A rokonság tehát fontos volt, de még korántsem bírt sorsdöntő jelentőséggel Károlyi Mihály 1609 decemberében elnyert bárói rangemelésekor. Sokkal jelen­tősebbnek tekinthetjük az ifjú Károlyi Bécsben töltött éveit, mikor is apja halálát követően (1595) két éven keresztül Mátyás főherceg udvarában pohárnokként szolgált.62 Komolyabb érdemeket azonban nem olvashatunk a bárói diplomájá -58 A Nagy-Károlyi gróf Károlyi család oklevéltára 1600–1700. IV. S. a. r. Géresi Kálmán. Bp. 1887. (a továbbiakban: KO. IV.) 15–20. 59 Takáts Sándor: Régi magyar kapitányok és generálisok. Bp. É. n. [1928] 195–226. 60 Esterházy Pál, valamint másik két testvére, Dániel és Gábor, 1619-ben maguk is bárói rangemelés­ben részesültek. 61 KO. IV. 21. Bethlen Gábor levele Károlyi Mihályhoz. Hunyad, 1606. máj. 5.; Uo. 25–28. Károlyi Fruzsina kelengyéjének átadásáról készült leltár, 1606. jún. 25. 62 Erről számol be végrendeletében: KO. IV. 204. Károlyi Mihály végrendelete, 1626. jún. 29.

Next

/
Oldalképek
Tartalom