Századok – 2020

2020 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Bartha Ákos: A kisegítő honvéd karhatalom és az ellenállás Budapesten, 1944–1945

A KISEGÍTő HONVÉD KARHATALOM ÉS AZ ELLENÁLLÁS BUDAPESTEN, 1944–1945 300 szolgálatot teljesített, s így került kapcsolatba (az épp 1951–1952-ben külügymi­niszter) Kiss Károllyal, valamint Fürst Károllyal (a kivégzett Fürst Sándor testvéré­vel).108 Palásthy 1944 júniusában talált összeköttetést Tóth Ignáchoz, aki napszá ­mos szülők gyermekeként lett előbb lakatossegéd, majd tisztviselő a III. kerületi elöljáróságon. „1925-től segédoktatóként ökölvívást tanított a leventeoktatói tanfo­lyamon”, de testi erejét a diákok előtt sem rejtette véka alá. Agresszív fellépése mi­att Büchler József panaszt is emelt ellene.109 Tóth a harmincas évek közepétől már kapcsolatban állt Gombó Iván szociáldemokrata párttitkárral, valamint Weisshaus Aladár „szocialista népmozgalmával”. A III. kerület levente főoktatójaként, s „1944 márciusától a VIII. kerületi elöljáróság Népmozgalmi Hivatalának vezetőhelyet­teseként a nemzeti ellenállást okmányokkal, fegyverekkel, rejtekhelyek és élelem biztosításával támogatta. A nyilasok fogságából szabadulva fegyveres alakulatot szervezett, melynek magva 26 főből állt, s létszáma közel 100 főre nőtt. Zömük bal­oldali munkás volt. Védték az óbudai Gázgyárat, az újlaki vízműveket, tűzharcot vívtak a németekkel és a nyilasokkal.”110 Tóth és társai „Dózsa parancsnok küldött” jelszóval menesztették Palásthyhoz embereiket, majd végül az egész csoport belé­pett az immáron ötszáz fősre duzzadó honvéd karhatalomhoz.111 Palásthy alakula ­ta folytatta az ember- és értékmentést, a röplapkészítést, valamint fegyveres össze­csapásokat kezdeményezett.112 Hat emberük részt vett a cionista ellenállás Mayer-Megyeri József vezette karácsonyi akciójában, melynek során a Fő utcai börtön 97 foglyát szabadították ki.113 Megyeriék még a KISKA-tagoknál is merészebb módon folytatták az álruhás hadviselést: zsidóként nyilas egyenruhában mentették az üldö­zötteket.114 Az óbudai KISKA parancsnoka – a frontbevetést elkerülendő – 1944. december 27-én oszlatta fel csapatát. 115 emellett szerencsejátékkal, osztálysorsjegy „főelárusítással” is foglalkozott. Budapest Főváros Levéltára (a továbbiakban: BFL) VII.167. 208/1944 108 Önéletrajz. 1951. júl. 9. Bp. 1769/1896 – Palásthy Ervin. HIM HL AKVI 109 Tóth és társai „öt csapatra osztották a leventéket s az egyik oktató lepofozott egy pár fiatalembert, másokat megrugdosott, a legdurvább, leggorombább szavakat mondta.” Fővárosi Közlöny 41. (1930) 6. sz. 172. 110 Gadanecz Béla – Gadanecz Éva: A Weisshaus Aladár vezette szocialista népmozgalom története (1927–1945). Múltunk 38. (1993) 2–3. sz. 112. 111 Gazsi kandidátusi, MTA Kt D/14.302. 497–498. A „frakciós” Tóthot 1952-ben Kistarcsára inter­nálták, ahol egy ügynöknek arról beszélt, „hogyan hozott össze 1944-ben – az Uhri karosszéria-gyár egyik tulajdonosának közvetítésével – a Tabáni cukrászdában, a Török bástya vendéglőben és a Pálffy téren találkozókat, melyeken a kommunista párt részéről Orlai (Fürst) Károly, Rajk László és ő vett részt. Bajcsy-Zsilinszkyéket pedig Győrffy alezredes és Szenes őrnagy képviselte”. Gadanecz Béla – Ga ­danecz Éva: A weishausisták tevékenysége és üldöztetése 1945 után. Múltunk 40. (1995) 3. sz. 65. 112 Sterl I.: A KISKA-alakulatok és a budapesti ellenállás i. m. 24. 113 A magyar antifasiszta ellenállás és partizánmozgalom. Kislexikon i. m. 156. 114 Nyilas öltözetüket részben Rátz Kálmán egykor volt nyilas képviselő csoportjától szerezték. Cohen, A.: A haluc ellenállás Magyarországon i. m. 130–131. 115 Gazsi kandidátusi, MTA Kt D/14.302. 497–498.

Next

/
Oldalképek
Tartalom