Századok – 2020
2020 / 6. szám - TANULMÁNYOK GYÁNI GÁBOR TISZTELETÉRE - Keller Márkus: Idősek lakhatása. Az Öregek Háza a budafoki kísérleti lakótelepen
IDŐSEK LAKHATÁSA 1244 A szobák bútorozottak voltak. Minden szobában két heverő, pipere- és munkaasztal, szék, karosszék színes huzatokkal és tágas, a „normán felül méretezett” beépített szekrény várta a beköltözőket.47 Központi fűtés, meleg víz, hűtőszek rény, szőnyegpadló, süllyesztett kád kapaszkodó rúddal, a túlmelegedést jelző villanyrezsó és nővérhívó csengő tette a lakók életét kényelmesebbé és biztonságosabbá.48 Az Öregek Háza által nyújtott szolgáltatásokat a hetenkénti takarítás, a házban lakó, rugalmas munkaidőben dolgozó, szakképzett ápolónő, helyben rendelő körzeti orvos egészítette ki. Külön díjazásért ebédet is lehetett rendelni. 49 Minimális változtatásokkal, ezen paraméterek alapján épültek meg a következő évek nyugdíjas házai Budapesten és Tatabányán. 50 Célcsoport Az Öregek (későbbi néven nyugdíjasok) Háza felépítése mellett megfogalmazott legfontosabb érvek egyike az volt, hogy differenciálni kell az idősek számára nyújtott ellátásokat, mivel a korabeli kutatások azt jelezték, hogy túl sok különböző igényű ember zsúfolódik össze az amúgy is elégtelen kapacitású szociális otthonokban. Ennek következtében a szociális otthonok képtelenek voltak megfelelni a lakóik által támasztott igényeknek.51 A sokféle igény közül melyeknek kívánt megfelelni a nyugdíjasok háza? Másképpen fogalmazva: a nyugdíjasok mely csoportjának szánták ezt a típusú gondoskodási formát? A korabeli sajtóbeszámolók, a hivatalos nyilatkozatok és a felvételi kritériumok alapján a következő kép rajzolódik ki. Egyrészt egészséges nyugdíjasoknak szánták az Öregek Házában lévő apartmanokat, hiszen a beköltözés egyik feltétele az önellátás orvosilag igazolt képessége volt. Másrészt jó minőségű ingatlannal rendelkező nyugdíjasokat hívtak az Öregek Házába, hiszen csak azoknak a jelentkezését fogadták el, akik hajlandóak és képesek voltak egy komfortos, fővárosi tanácsi bérlakást leadni a felvételért cserébe.52 Harmadrészt gazdag nyugdíjasok előtt nyitották meg az Öregek Háza kapuit, olyan személyeknek, akiknek a nyugdíja 1969-ben egy fő esetén meghaladta a havi 1400, két fő esetén a havi 1900 forintot (később ez az összeg emelkedett). 53 47 Szamosi M.: Öregek háza a budafoki kísérleti lakótelepen i. m. 16. 48 Fedor Ágnes: Felépül az első „öregek háza“. Magyar Nemzet, 1967. december 30. 5.; Pongrácz Zsuzsa : Házak – nyugdíjasoknak. Budapest 13. (1975) 5. sz. 12–15. 49 Vándor Pál: Az első albérlők háza Kelenföldön, az első öregek háza Zuglóban épül. Népszava, 1971. január 24.; Pongrácz Zs.: Házak – nyugdíjasoknak i. m. 12–15. 50 Újhelyi Jenő: Zuglói lakótelep, „öregek háza“. Műszaki Tervezés 11. (1971) 8. sz. 16. 51 Heinz E.: A szociális intézetek és gondozottaik helyzete i. m. 99–100. 52 Dr. Dobos Ödön: Nyugdíjasok Háza Budafokon. Budapest 6. (1968) 8. sz. 24. 53 Vándor P.: Az első albérlők háza i. m. 24.; Szenes Imre: Nyugdíjasok háza – több és olcsóbb lakás. Népszava, 1969. február 28. 3.
