Századok – 2020
2020 / 5. szám - MOZAIKOK A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓSÁG ÚJ- ÉS LEGÚJABB KORI TÖRTÉNETÉBŐL - Csíki Tamás: Befogadás és kirekesztés. Zsidók és magyarok együttélésének lokális percepciói a dualizmus kori helyi sajtóban
CSÍKI TAMÁS 971 nem jogász és nem is református, miként azt a csaló állította, hanem foglalkozás nélküli és zsidó. (Vallása ily módon kizárja a cikkébe foglalt „antiszemita problémák fejtegetésére való jogosultságát, evvel tehát nem foglalkozom”.) 40 Bizonyos, hogy az ügy részletei és a rágalmazás (?) pontos motivációi sem derülhettek ki a sajtóból, az azonban feltűnő, hogy a munkaadó és a munkavállaló közötti konfliktusnak azon nyomban felekezeti implikációi adódtak. Igricz a kapzsisággal, korrupcióval és más törvénytelenségekkel vádolt főnökének zsidó származására (és eredeti foglalkozására) utalt, és Faragó sem mulasztotta el alkalmazottjának vallását nyilvánosságra hozni. A felekezeti hovatartozás tehát a személyiséget minősítő negatív jelentéssel közüggyé vált, amit a szerkesztő összegző írása erősített meg. („Aki álnevet használ és idegen Istent imád, annak nemigen hiszünk.”) 41 A Magyar Paizs nemcsak a megyeszékhely, hanem a környező falvak min dennapjairól is gyakran közölt cikkeket. Lengyel Ferenc gellénházai tanító Izrael Manó42 vegyeskereskedésébe invitálta az olvasókat, és egy szemléletes életképet mutatott be: „Piszkos kabátú, mosdatlan arcú ember fogad bennünket. Szivarba rejtett legyezők, zsebtükrök, valódi opálköves gyűrűk és ezüst lán cok légiója nyer elhelyezést a kereskedő úrnál. Közben egy asszony jön, ruhába kötve hozza a babot lisztért. »Nyolc khiló« – mondja a kereskedő. Igaz, tizenkettőt mutat a mérleg, de az asszony beleegyezően bólint [...]. »Nézze, itt a Julinak valók – mutatja a gyűrűket, ebből meg a Jóskhának« – és odatartja az óraláncokat. »Minek olyan a szegény embernek?« – szabadkozik az asszony. »Minekh? Hát csak nem akharja lenézetni a gyerekeit avval, hogy nem vesz nekik.« Nyerve az ügy. Az önérzet és a nagyzás győzött.”43 Németh Jenő zalaszentmihályi tanító szomorú megfigyeléseiről számolt be. A 12-15 éves fiúk a gabonát aratás után titokban „bizonyos mádi nevezetű ember” boltjába hordják, amiért szivart és pálinkát kapnak. Németh szerint ez a jövő nemzedék erkölcsi züllésének, valamint a hagyományos társadalmi értékek pusztulásának a jele. A falusi emberek életmódja és jelleme néhány évtized alatt megváltozott, szegényt és gazdagot, iparost és kereskedőt kielégíthetetlen fogyasztási vágy kínoz, a földművelők ruházata is megváltozott. Régen kenderből vagy lenből készített, ma a rumburgi vászonnak csúfolt silány portékából előállított ruhákat viselnek, a valódi gyapjúposztót tarka-barka morva és angol gyártmányú 40 Faragó zsarolásért és rágalmazásért beperelte Igriczet, akit a törvényszék 200 koronára büntetett. Magyar Paizs, 1903. március 5. 41 Magyar Paizs, 1903. július 9. 42 Feltehetően beszélő névről van szó. 43 Lengyel azt is szóvá tette, hogy az egyik zsidó 8%-os kamatra ad kölcsön (és ráadásként 3⁄4 öl hasábfát és két mérő búzát kér), amit a falusi asszonyok selyemruhára költenek. Magyar Paizs, 1902. augusztus 21.; 1905. március 9.
