Századok – 2020
2020 / 5. szám - MOZAIKOK A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓSÁG ÚJ- ÉS LEGÚJABB KORI TÖRTÉNETÉBŐL - Prepuk Anikó: Miért nem nyert képviseletet az izraelita felekezet a dualizmus kori főrendiházban
MIÉRT NEM NYERT KÉPVISELETET AZ IZRAELITA FELEKEZET...? 962 megfelelő hivatkozási alapnak bizonyult a felekezet jogainak megnyirbálásához, alkalmat adva a diszkriminációt felmentő magyarázatra. Az ebben rejlő lehetőséget kitűnően aknázta ki Egyed István, a Horthy-kor egyik vezető jogásza, aki a recepció 1942-ben bekövetkezett visszavonásával összefüggésben foglalkozott az izraelita felekezet helyzetével.116 Egyed formális jogi érveléssel a recepció által biztosított, de valójában el nem nyert jogokat fordította a felekezet ellen, amikor a bevett státusz visszavonását azzal indokolta, hogy 1895. után sem volt egyenrangú a bevett keresztény egyházakkal. Ezért úgy vélte, hogy az 1942. évi VII. tc. csupán a fennálló helyzet következményeit vonta le, amikor az izraelita vallást visszaminősítette az elismert vallások közé.117 A törvénynek nem kellett rendelkeznie a felekezet felsőházi képviseletének megszűnéséről, hiszen arra már a keresztény vallásfelekezetek egyháznagyjainak és képviselőinek felsőházi tagságát újraszabályozó 1940. évi XXVII. tc. keretében sor került.118 WHY DID THE ISRAELITE CONFESSION REMAIN WITHOUT REPRESENTATION IN THE UPPER HOUSE OF THE POST-1867 HUNGARIAN PARLIAMENT? By Anikó Prepuk SUMMARY The Israelite confession was the only one among the accepted churches that was left without representation in the Upper House of Hungarian parliament after 1867. The paper seeks to answer the question what theoretical and practical considerations motivated the idea of providing the Israelite confession with representation in the Upper House during the reform of the Upper House in 1885 when it did not even belong to the accepted confessions yet. What role was played in the abortion of this proposal by the failure of religious emancipation, and by the institutional separation of religious trends? Moreover, what factors continued to prevent the establishment of political representation after 1895, and the adoption of the Israelite confession among the accepted religions? The analysis also explores the way in which the opinion of the progressive confessional press about prospective representation was shaped. The analysis is based on both parliamentary documents and the neologue Jewish press that was engaged in confessional matters. 116 Egyed István: A mi alkotmányunk. Bp. 1943. 158.; Egyed István részt vett a béketárgyalások előkészítésében, többek között előadója volt az alkotmányosság helyreállításáról, valamint a felsőházi és a választási bíráskodásról szóló törvényjavaslatoknak, a Magyar Sajtótudományi Társaság elnöke. Magyar írók élete és munkái. Új Sorozat I–XIX. Összeáll. Gulyás Pál. Bp. 1990. VII. 140–144. 117 1942: VIII. tc. Az izraelita vallásfelekezet jogállásának szabályozásáról. In: Magyar Törvénytár 1942. évi törvénycikkek. Szerk. Degré Miklós – Várady-Brenner Alajos. Bp. É. n. 39–42.; A recepció visszavonásáról és következményeiről lásd Nathaniel Katzburg: Zsidópolitika Magyarországon, 1919–1943. Bp. 2002. 166–179. 118 1940: XXVII. tc. A keresztény vallásfelekezetek egyháznagyjainak és képviselőinek felsőházi tagságáról. 2. §. In: Magyar Törvénytár 1940 évi törvénycikkek. Szerk. Degré Miklós – Várady-Brenner Alajos. Bp. É. n. 204–205.
