Századok – 2020
2020 / 5. szám - MOZAIKOK A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓSÁG ÚJ- ÉS LEGÚJABB KORI TÖRTÉNETÉBŐL - Konrád Miklós: Asszimilációs elvárások és zsidó válaszok az emancipációig
KONRÁD MIKLÓS 921 német nyelven kiadott művet a magyarországi zsidók országos képviselete „egyhangúlag s általánosan” helyesnek ítélte, és a lehető legszélesebb körű terjesztését javasolta.76 Művében Schwab nem bocsátkozott polémiába, de az istentisztelet mérsékelt reformjára egyébként nyitott főrabbi egyértelműen a vallástörvények módosítása ellen foglalt állást. A zsidó állam megszűntével, írta Schwab, a zsidó vallástörvények „nagy része” érvényét vesztette. Maradtak egyfelől a természetüknél fogva örökké kötelező erejű „erény és erkölcstörvények”, másfelől az „egyéni valláskötelességek”, például a tartózkodás bizonyos ételektől, amelyek a zsidó állam megszűntével érvényüket vesztett törvényekkel nem álltak „semmi összeköttetésben”, így „mint Isten parancsai, minden Izraelitára örökké kötelező erővel bírnak”.77 A könyvecske legnagyobb részében egyébként Schwab az „erkölcsi nemesbülés és tökéletesbülés” fontosságát hangsúlyozta, hitfeleit hazaszeretetre, a magyar nyelv elsajátítására, de főleg a polgári értékek befogadására, a művelt emberhez méltó viselkedésre buzdította. Könyvecskéje a Bildungsbürgertum zsidó ideáljának a kompendiuma. 78 A széles körű terjesztés dacára a pesti főrabbi könyve nemhogy a zsidóemancipáció népszerűtlenségének növekedését, de a zsidó hitelvek közzétételének követelését sem állította meg. A forradalom előtt felforrósodó hangulat a zsidókat is markánsabb állásfoglalásokra késztette. A pesti zsidó községhez 1847. február 26-án intézett levelében Ugocsa megye zsidósága kijelentette, ha jogi helyzetük javulása vallásuk „legcsekélyebb változtatásától” tétetnék függővé, inkább lemondanak a boldogabb jövőről.79 Velük szemben 1847 őszén Diósy Márton, a Magyarító Egylet – majd a szabadságharc alatt Kossuth Lajos – titkára habozás nélkül kijelentette: a „synagoga alaposzlopai” megmaradhatnak, de a később felszedett „vakolatokat” le kell hányni, és fel kell cserélni a magyar nemzet „színeivel”. Diósy nem csupán magyarul beszélő, de magyarul is „érző” zsidókat akart látni, hitfeleitől „magyar és nemzeti” érzelem- és eszmevilágot követelt. A zsidók egyedül így reménykedhettek egyenjogúsításuk eljövetelében. 80 A nyomás erejére utal, hogy a forradalmat megelőző évben egy pillanatra az ekkor már Pápán rabbiskodó Löw Lipót is mintha a zsidó vallás radikális 76 Schwab Arszlán: Emlékeztetés a vallásban nyert oktatásra. Az iskolából kilépő izraelita ifjúságnak ajándék gyanánt. Buda 1846. 4–6. A zsidók országos, az emancipációért való küzdelem koordinációjára 1839-ben felállított képviselete Schwab könyvében Magyarországi és melléktartományi izraeliták kép viselete néven, más forrásokban Magyarországi és kapcsolt részekbeli izraeliták képviselete , illetve Magyaror szági s hozzá kapcsolt tartományokbeli izraelita lakosok képviselete néven szerepelt. 77 Schwab A.: Emlékeztetés a vallásban nyert oktatásra i. m. 10. 78 Uo. 15. 79 Büchler S.: A zsidók története Budapesten i. m. 440. 80 Diósy Márton: A honi izraeliták között magyar nyelvet terjesztő pesti egylet. In: Első magyar zsidó naptár és évkönyv 1848-ik szökőévre. Pest 1848. 86–87. – A naptár előszavának kelte 1847. október 20.
