Századok – 2020
2020 / 1. szám - A TÁRSADALMI MOBILITÁS KÉRDÉSEI MAGYARORSZÁGON - Dévényi Anna: A középfokú oktatás társadalompolitikai vetületei a Horthy-korszakban
DÉVÉNYI ANNA 93 fegyelem helyreállíttassék és a tanulmányok nyugodt menete ismét biztosíttassék. E végből a Rendtartásba oly intézkedéseket is kellett felvenni, melyeket a rendkívüli viszonyok tettek szükségessé és melyeknek végrehajtása a kivételes hatalom gyakorlásáról szóló 1915. évi XIII. számú felhatalmazási törvényen alapult. Ilyenek voltak pl. az 1. osztályú felvételi vizsgálatok és a IV. osztályú tanulókra vonatkozó szelekciós eljárás életbeléptetése. Minthogy iskoláinkban a tett intézkedések nyomán sikerült a normális állapotokat helyreállítani, elérkezett az ideje, hogy az 1920. évi Rendtartás kivételes intézkedései revízió alá vétessenek”.54 Ennyit tudunk meg a kiadott jogszabályokból. A kérdés hátteréhez értékes adalékokkal szolgálnak a VKM szakmai tanácsadó szerve, az Országos Közoktatási Tanács (OKT) jegyzőkönyvei.55 A testület 1922. június 13-ai ülésén az 1920-as Rendtartás esetleges módosításáról tárgyalt, a legfőbb vitát a szelekció kérdése váltotta ki.56 A szakmai–pedagógiai érvek (társadalom)politikai szempontokkal ütköztek. Az általános elvi vitában a felvételi vizsgálat ügye került az első helyre. A szakbizottsági javaslat ennek megtartását indítványozta, ekörül bontakozott ki heves vita. Az ellenzők – élükön Fináczy Ernő és Négyesy László – főként pedagógiai érvekre hivatkoztak: a pubertás előtt nem lehet a gyermek értelmi képességéről ítéletet alkotni, a vizsgán megkövetelt elemi ismeretek hiánya a népiskola bűne stb. A támogatók szakmai és politikai érveket vegyesen használtak. Főleg a középiskolák színvonalának emelését (vagy inkább annak megtartását) hangsúlyozták, de érveiket elsősorban a „nemzetvédelem” és a „szociálpolitika” szempontjai határozták meg. „A felvételi vizsga bevezetése politikai gondolatból indult ki, s ezért nem járul hozzá. Iskolai ügyekből a politikát ki kell zárni”57 – tudósít Fináczy Ernő hozzáállásáról a jegyzőkönyv, egyértelműen utalva arra, hogy a középiskolai felvételit 1920-ban sem pedagógiai megfontolásból vezették be. A vizsgát támogatók „vezére”, Kornis Gyula erre így válaszolt: „a paedagogiának semmi köze a politikához. De van sociálpolitika. Intellectualis proletariátust nevelni 54 A magyarországi középiskolák rendtartása. A VKM 1926. évi 400. eln. sz. rendelete. Bp. 1926. 3. 55 Tekintve, hogy a VKM levéltári iratanyagának tekintélyes része elpusztult 1956-ban, az Országos Pedagógiai Könyvtár állományában – 1872-től 1942 őszéig csaknem hiánytalanul – fennmaradt jegyzőkönyvek forrásértéke páratlan. A forrásegyüttes részletes bemutatását lásd Csibi Norbert – Dévényi Anna: Egy miniszteri tanácsadó testület műhelytitkai. Az Országos Közoktatási Tanács jegyzőkönyveinek forrásértéke 1872–1945. In: Sed intelligere. Tanulmányok a hatvanöt éves Gyarmati György tiszteletére. Szerk. Slachta Krisztina – Bánkuti Gábor – Vonyó József. Pécs 2016. 145–180. 56 Az ülésen jelen voltak: Pauler Ákos alelnök, Fináczy Ernő, Kornis Gyula, Kürschák József, Magócsy-Dietz Sándor, Négyesy László, Tangl Károly, Köveskúti Jenő, Rátz László és Bozóky Endre szavazati joggal. Bitter Illés, Pintér Jenő, Viszota Gyula, Walther Béla és Zilahi Kiss Jenő szavazati jog nélkül. 57 OKT Állandó Bizottság 1922. június 13-ai ülésének jegyzőkönyve. OKT jegyzőkönyvek 1919– 1922. Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum Különgyűjteménye (a továbbiakban: OPKM K)
