Századok – 2020
2020 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Tóth Krisztina: A pécsi püspöki szék 1926-os betöltése
TÓTH KRISZTINA 877 aki elnézést kért a titok megsértéséért és az újságokban közölt pontatlanságért. 119 A sajtó egy része valóban a püspökkinevezés rendjének elmagyarázására használta fel az alkalmat,120 azonban az újságcikkek közül akadtak olyanok is, amelyek ráéreztek a helyesbítés közlésének valódi okára. A Magyarság például nagyon jól rámutatott: a cáfolat vélhetően egy még elintézetlen konfliktust jelez a római Szentszék és a magyar állam között. Ahogy a szerző fogalmaz: „Erre e pillanatban gondolni sem akarunk, mert a magyar királynak főkegyúri joga nem tartozik azok közé a politikai kérdések közé, amelynek napirendre tűzése szolgálná a keresztény felekezetek közötti békét és az ország nyugalmát. Ha pedig csupán félreértésről vagy hamis információról van szó, akkor meg kell találni a módját annak, hogy a hír forrását felderítsék és az érintett tiszteletreméltó egyházi férfiú reputációja érdekében a zűrzavaros helyzetet mielőbb tisztázzák.” 121 Egy másik újság, a Pécsi Napló határozottan rámutatott a kommüniké megje lenésének valódi okára: „Ebben a dementálásnak látszani akaró hivatalos közlésben a » most « és » kizárólagos « szavakon fekszik a hangsúly és úgy hisszük, hogy nem tévedünk, amikor annak a nézetünknek adunk kifejezést, hogy a most említett hivatalos közlés csakis ezen két szónak emlékezetbehozásáért látott napvilágot.”122 A cikk írója szerint ez valójában felesleges volt, hiszen mindenki tudja, hogy nincs apostoli királyunk. Sőt, a következőképpen fogalmaz: „De ha nincs is királyunk, azért szuverén királyság vagyunk és a szentszék közjogának tiszteletbentartása mellett is csak kormányunk hozzájárulása mellett iktatható be bárki egy püspöki stallumba. Ha a nunciatura annyira kényes és érzékeny a szentszék kizárólagos jogának megvédésében: reméljük, hogy a kormány is meg fogja védeni szuverenitásunkat és akkor a dementi érdemlegesen csak annyit jelent, hogy ma még Virág Ferenc kinevezése nincs a szentszék által aláírva – de holnap vagy holnapután már meg fog ez történni. Qui vivra verra.” 123 A cikkből egyenesen az a benyomása lehetett az olvasónak, hogy Virág Ferenc a kormány jelöltje volt, ahogy a Friss Ujság által leközölt hír utolsó mondata is ezt sugallta: „Az bizonyos, hogy a pécsi püspöki székre a magyar kormány Virágh Ferenc apátplébánost ajánlotta, de figyelmen kívül hagyták a hír közlésekor, hogy a királyság szünetelése következtében a római szentszék határozata előtt 119 ASRS AA.EE.SS. Ungheria, Anno 1920–1926, pos. 13, fasc. 23, fol. 32r–33r. Ahogy a nunciatúrai anyagban található feljegyzésből kitetszik, március 17-én Csiszárik járt nála és kért elnézést az indiszkrécióért. AAV Arch. Nunz. Ungheria, b. 16, fasc. 2.4, fol. 120r. 120 Pl. A budapesti nunciatúra szerint a Szentszék még nem döntött a pécsi püspöki szék betöltéséről. Pesti Napló, 1926. március 18. 2.; Zavar az uj pécsi püspök kinevezésének közzététele körül. Budapesti Hírlap, 1926. március 18. 2. 121 Hirek. A nunciatura – cáfolja a pécsi püspök kinevezési hírét. Magyarság, 1926. március 18. 7. 122 Dementi? Pécsi Napló, 1926. március 19. 1. 123 Uo.
