Századok – 2020
2020 / 1. szám - A TÁRSADALMI MOBILITÁS KÉRDÉSEI MAGYARORSZÁGON - Dévényi Anna: A középfokú oktatás társadalompolitikai vetületei a Horthy-korszakban
DÉVÉNYI ANNA 85 a fontos – rendszerint nem az egyes egyén életkeretén belül megy végbe, hanem több nemzedéken keresztül. A nem pusztán intellektuális, de teljes lelki kultúra csak megfelelő miliőben fejlődhetik ki korai lassú ráhatás következtében. Ezért a cél elsősorban az egész társadalmi réteg élet- és műveltségi színvonalának emelése s nem egyes kiváló egyéneké legyen.” 15 A „nemzeti munkamegosztás” legfelső szintjére helyezett „szofokrácia” – Kornis szerint – társadalmi helyzetét tekintve jellemzően az állami élet, illetve a nemzet szempontjából meghatározó középosztályhoz tartozik. Számára ez a társadalom legfontosabb, legproduktívabb rétege, az állam stabilitásának alapja.16 A középosztály Kornis szerint „a történelem tanúsága szerint mindenkor és mindenütt a nemzeti–történeti állam fenntartásának legfontosabb tényezője. Ez a társadalmi réteg képviseli mindig a mérsékelt, nem forradalmi és hirtelen lökésszerű, hanem a történeti folytonosságon alapuló haladás elvét”.17 Kornis tár sadalompolitikai–oktatáspolitikai koncepciója lényegében az első világháborút követő forradalmakra és Trianonra adott válasz, megoldási terv a nemzeti katasztrófa következményeinek helyrehozatalára, pontosabban egy olyan generáció felnevelésére, amely képes ennek megvalósítására.18 A leendő középosztály hivatása kettős, egy passzív és egy aktív elemből tevődik össze: egyfelől rájuk vár a (revíziós) munka dandárja, másfelől a társadalmi (és az ezen nyugvó politikai) rend és stabilitás biztosítása, fenntartása. Kornis Gyulának a középosztály mibenlétéről és szerepéről alkotott felfogása nemcsak illeszkedett a korszak – leginkább Szekfű Gyula, Szabó Dezső, Weis István által meghatározott – középosztály-diskurzusába, de formálta is azt. 19 A középosztályhoz tartozás kritériumait, a korra jellemző módon, kettős szempontrendszer mentén tartja megragadhatónak, a vagyoni és a műveltségi helyzet függvényében. A vagyoni helyzet minimumértékeinek meghatározását elhárítja, 15 Uő: Kultúrpolitikánk i. m. 28. 16 „ha a középosztály szellemi pályán mozgó tagjaira gondolunk, akkor éppen a középosztály e része képviseli a társadalom szellemi arisztokráciáját (nookráciáját) s így »ebből« a szempontból a középosztály voltaképp a felsőosztály.” – Kornis Gyula: Mi a középosztály? (1926.) In: Uő: Kultúra és politi ka i. m. 180., 183. 17 Kornis Gyula: A tanári pálya. (1927) In: Uő: Kultúra és politika i. m. 151. 18 Ezt a tervet vázolja fel már 1921-ben, Kultúrpolitikánk irányelvei címmel publikált nagy hatású oktatáspolitikai programjában, melyben az iskola számára első helyen a következő feladatokat jelöli ki: 1. „A nemzeti érzés pozitív ápolása.” 2. „Meg kell teremtenünk az irredentizmus leghatékonyabb pedagógiáját.” 3. „Az ifjúság lelkének megvédése az internacionalizmus szelleme ellen a népiskolától az egyetemig.” – Kornis Gy.: Kultúrpolitikánk i. m. 18–19. Az e témában leggyakrabban hivatkozott Szekfű mellett a forradalom-, a szocializmus- és liberalizmusellenesség áthatja Kornis elméleti (pedagógiai) és gyakorlati (politikusi) munkásságát is. 19 Lásd erről Gyáni Gábor: Polgárság és középosztály a diskurzusok tükrében. Századvég 2. (1997) 7. sz. 30–45. Kornis középoszály-fogalmáról lásd Egedy Gergely: A középosztály küldetése – Kornis Gyula a kultúrpolitika feladatáról. Magyar Szemle Új folyam 27. (2018) 5–6. sz. 32–42.
