Századok – 2020
2020 / 1. szám - A TÁRSADALMI MOBILITÁS KÉRDÉSEI MAGYARORSZÁGON - Dévényi Anna: A középfokú oktatás társadalompolitikai vetületei a Horthy-korszakban
DÉVÉNYI ANNA 83 többnyire nem reflektált normarendszer, a cselekvést alakító diszpozíció, mely tudattalanul is meghatározza az észlelést, az értékelést, az érzelmeket. „A habitust azok a kondicionálások termelik ki, amelyek a létfeltételek egy meghatározott csoportjához tartoznak, azok a strukturáló struktúrák, amelyek úgy funkcionálnak, mint a létrejövő (későbbi) struktúrák meghatározói.”8 A viszonyulások leírásához Bourdieu a társadalmi osztály kategóriája mellett a társadalmi térben, illetve társadalmi mezőben létrejövő viszonyrendszereket vizsgálja, az azonos társadalmi mezőhöz tartozó aktorok e mező „játékszabályait” maguk hozzák létre, alakítják és tartják fenn.9 „Mindazon játékokban, például, amelyekben a kulturális tőke használata elfogadott, a kulturális tőke mennyisége meghatározza a profitszerzés esélyeit mindenki számára, s így hozzájárul a pozíciók kijelöléséhez a társadalmi térben.”10 Az alábbiakban a kulturális mezőben hatalmi pozíciókat betöltők által létrehozott struktúrákon, illetve cselekvéseiken keresztül igyekszem megragadni a korszak oktatáspolitikájának rendszerét és vélt vagy valós hatásait. Az oktatáspolitikai célkitűzések, vagyis a remélt hatások jól megragadhatók Kornis Gyula írásain keresztül. Kornis Gyula a filozófia, a pedagógia és a pszichológia területeire kiterjedő elismert tudományos munkássága mellett jelentős politikai karriert futott be. Klebelsberg tanácsadójaként, majd államtitkáraként az 1920-as évek oktatáspolitikájának, ezen belül középiskola-politikájának meghatározó alakítója, a keresztény–nemzeti gondolat egyik teoretikus megalapozója, összességében a bethleni politika elméleti alapjainak fontos forrása volt. 11 Az elvi alapvetés feltárása után a konkrét intézkedésekből, és a döntés-előkészítés háttérmunkálataiból kirajzolódó szándékokat vizsgálom meg, arra is keresve a választ, hogy az azonos elvi bázison létrejöttek-e eltérő praxisok? A középosztály jelentősége A vizsgálandó viszonyrendszer és az abban ható struktúrák megértéséhez – és leírásához – szükséges néhány kulcsfogalom korabeli jelentéstartamát tisztázni. A téma szempontjából kiemelt jelentőséggel bír a középosztály és az értelmiség kategóriája. Ezek nemcsak mobilitási „célcsoportok”, de a korban kifejezetten fenyegető „lecsúszás” miatt veszélyeztetett rétegek is voltak. E fogalmak 8 Pierre Bourdieu: Le sens pratique. Paris 1980. 88–89. – Idézi: Pokol Béla: Modern francia szocioló giaelméletek. Bp. 1995. 80. 9 Reichardt, S.: Bourdieu i. m. 238. 10 Pierre Bourdieu: A társadalmi tér és a csoportok keletkezése. In: Társadalmi rétegződés olvasókönyv. Szerk. Angelusz Róbert – Éber Márk – Gecser Ottó. H. n. 2010. 166. 11 Ujváry Gábor: „Egy európai formátumú államférfi.” Klebelsberg Kuno. Pécs 2014. 132.; Somos Ró bert: Filozófia és politika Kornis Gyula munkásságában. Valóság 46. (2003) 2. sz. 63–78.
