Századok – 2020
2020 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Tusor Péter: Lippay György a római Rezidencia Kongregáció előtt (1638–1642)
LIPPAY GYÖRGY A RÓMAI REZIDENCIA KONGREGÁCIÓ ELŐTT (1638–1642) 794 meggondolatlanságnak tartotta (biasma questo consiglio e dice esser da giovane ), ami szerinte felforduláshoz vezetne. Esterházy szerint inkább con dolcezza kellene a vallásügyi problémákat megoldani, mire a kancellár azzal vádolta, hogy a király helyett ő akar lenni az ügyek eldöntője – jelentett erről a pesarói püspök Rómába 1638. január 29-én. 56 A belpolitikai helyzet valóban nagyon feszültté vált január végére, és a Titkos Tanács három tagjának, valamint a Magyar Tanács katolikus résztvevőinek együttes ülése hajlott is bizonyos engedményekre a protestánsok irányában.57 Ezt Lippay sietett személyesen a nuncius tudomására hozni, aki vele egy platformra helyezkedve óva intette – éppen a kancellár elleni intrikálásuk alkalmával – Lósyt és Draskovichot az engedmények egyházi támogatásától.58 Sőt, február elején mind a nádor, mind pedig Lósy fontosnak tartotta felhívni Baglioni figyelmét arra, hogy az egri püspök csak azért kereste fel, hogy konkolyt hintsen közéjük. A prímás szerint Lippay a diéta feloszlatását szeretné elérni, hogy így leplezze elkövetett hibáit, sőt szinte érdekelt is a rebellió kitörésében. Püspökségével ugyanis nem törődik, és így nincs vesztenivalója, az uralkodó mellett maradhatna, őket azonban szorult helyzetbe hozná – állította. A végén a pápai követnek kellett megvédenie az egri püspököt, mondván, nem tartja ennyire intrikusnak, munkálkodása pedig buzgónak tűnik. 59 Az egyházjogi és egyházpolitikai frontvonalak tökéletes összekavarodása is inkább azt valószínűsítheti, hogy a Kúriát a rezidencia-eljárás megindításával alapvetően nem politikai célok motiválták. Hiszen (akárcsak az ország gyűlésen mutatott szereplésével) Lippay világosan bizonyította, hogy felfogása egybevág a pápai valláspolitika (mind hiteltelenebb) intranzigenciájával, ami a vesztfáliai békéig, sőt egészen X. Ince pontifikátusa (1645–1655) végéig európai szinten is kitartott.60 Miközben a magyar katolikus vezetők rendi megfontolásból, III. Ferdinánd pedig hátországa nyugalmának biztosítása érdekében (ez különösen fontos volt neki, 1635-től ugyanis már a franciákkal is hivatalosan hadban állt) hajlott a magyar protestánsoknak adandó engedményekre, addig Lippayban 56 Malatesta Baglioni titkosított jelentése. Pozsony, 1638. jan 22. BAV Barb. Lat. vol. 7005. fol. 83v . 57 Felsorolásuk: BAV Barb. Lat. vol. 7005. fol. 125rv . 58 Malatesta Baglioni titkosított jelentése. Pozsony, 1638. jan. 29. BAV Barb. Lat., vol. 7005, fol. 119r –122 v . Itt csupán részletet idézünk a fontos ciffréből. – Január 29-e zsúfolt nap volt a Pozsonyba költözött apostoli nunciatúra életében. Lippay egyébként valószínűleg pár nappal korábban járt a nunciusnál, 29-én az elmúlt hét eseményeiről is készültek jelentések. 59 Malatesta Baglioni ciffréje. Pozsony, 1638. febr. 5. BAV Barb. Lat. vol. 7006. fol. 7v . 60 Martin Heckel: Fragen zum Protest des Heiligen Stuhls gegen den Westfälischen Frieden, Humani ora: Medizin – Recht – Geschichte. Festschrift für Adolf Laufs zum 70. Geburtstag. Heidelberg 2006. 93–121.; Williamson Murray: The Making of Peace: Rulers, States, and the Aftermath of War. New York–Cambridge 2009. (A korábbi alapvető irodalommal lásd Tusor P.: A barokk pápaság i. m. 58– 59., 278–279.)
