Századok – 2020
2020 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Tusor Péter: Lippay György a római Rezidencia Kongregáció előtt (1638–1642)
LIPPAY GYÖRGY A RÓMAI REZIDENCIA KONGREGÁCIÓ ELŐTT (1638–1642) 790 valószínűleg arra, hogy a katolikus párt három vezető, a hírekben rendre feltűnő főpapja: Lósy esztergomi érsek, Lippay egri és Draskovich győri püspök közül az utóbbi kettő az országgyűlésen politizálva híveitől huzamosan távol tartózkodik. Azt sem zárhatjuk ki, hogy a szóbeli referátumok alkalmával maga VIII. Orbán vette észre, hogy az elhúzódó diétán tartózkodó két főpap megszegte rezidenciakötelezettségét. Amin igazából nem kell meglepődnünk, hiszen – láthattuk – évek óta a rezideálás kérdése volt az egyik kiemelt pápai „drill” a Barberinipontifikátus delelőjén. A Rezidencia Kongregációban 1638. január 8-án megfogalmazott és a császári követ által is közvetített intés a két megyésfőpásztor számára tehát inkább lelkipásztori jellegűnek tűnik, mint politikainak. Főként azért, mert az érintettek éppen a katolikus vallás protestánsokkal szembeni buzgó védelmével hívták fel magukra a figyelmet, és ezt a küzdelmet a Szentszék nemcsak fontosnak tartotta, hanem támogatta is. A nuncius a diéta alatt végig szoros kapcsolatot tartott fenn a püspökökkel, sőt magával a nádorral is. Az országgyűlésről szóló római jelentéseire nagy gondot fordított. Amikor VIII. Orbán buzdító brévét (hortatorio alla protezione degl’interessi della religione cattolica nelle presenti occorrenze di questa dieta) küldött Lósy prímásnak, átadásáról tudósítva Baglioni azonnal kérte, hogy Esterházynak is küldjenek ilyet. Indoklása szerint, ha a nádor megtudja, hogy az esztergomi érsek ilyen kitüntető apostoli iratot kapott, ő pedig nem, azt fogja hinni, hogy a világi katolikus rendek vezetőjeként kifejtett buzgólkodásáról a nunciatúra jelentései nem tudósítottak megfelelően, noha ennek éppen az ellenkezője az igaz. 43 Eszmetörténeti szempontból sem mellékesek a nunciusnak azok a sorai sem, miszerint nem tud úgy beszélni sem a püspökökkel, sem a nádorral, hogy ne hoznák fel „közös ideájukat” (concetto commune ), a katolikus fejedelmek közötti béke és a törökök elleni háború kérdését. Ha az uralkodó engedné, rögtön kirobbantanák az ellenségeskedést, jóllehet erőforrásaik messze elégtelenek erre, és csak kisebb vállalkozásokba tudnak belefogni, hiszen az országnak alig van katonasága.44 A protestáns rendekkel szembeni küzdelembe a pápai követ maga is aktívan bekapcsolódott. Például audienciát kért III. Ferdinándtól, hogy megakadályozza nála a protestáns követeléseket45 kielégítő törvény elfogadását. 46 43 Malatesta Baglioni titkosított jelentése. Pozsony, 1638. jan. 22. BAV Barb. Lat. vol. 7005. fol. 83r . 44 Uo. 45 Összefoglalásuk: BAV Barb. Lat. vol. 7004. 169rv . A protestáns rendek vallásügyi obstrukciójáról Harrach bíboros is megemlékezik naplójában. Tudósítása szerint 300 templomot követeltek vissza, végül megelégedtek két lerombolt újjáépítésének (az egyik Nagyszombatban) engedélyezésével. Die Diarien und Tagzettel i. m. II. 289. (1635. febr. 5.). 46 Erről lásd Malatesta Baglioni jelentése Barberinihez. Pozsony, 1638. jan. 15. BAV Barb. Lat. 6986. fol. 8r .
